Elsőre nem szerettem volna kimenni. Ezt a napot inkább a házban tölteném.
-Itt a böröndőd!-nyitja ki apa az ajtót.-Köszönöm.-mosolyogtam,bár inkább én ezt egy erőltetett mosolynak nevezném.
-Valami baj van?-ül le mellém.
-É..én..-kezdtem el habogni,majd összeszedtem magam-Félek. Azt hittem hogyha idejövök minden jó lesz. De nem.Egyszerűen hiányzik és a hiányát semmivel nem tudom csillapítani.-dőltem vállára.
-Nekem is hiányzik. De ez így történt. Azon leszek hogy jól érezd magad! -simogat végig a hajamon.-Királylány,holnap bemutatlak a srácoknak!
-De hát,én-kezdtem bele,de nem hagyta hogy befejezzem.
-Ne ellenkezz!Különben te fogod egy hétig a lótrágyát takarítani!
Miután apa kiment egy kicsit otthonosabbá tettem a szobát. Bepakoltam mindent a helyére. Kihúztam az erkélyre nyíló függönyt,majd a nap fénylő erejével találtam szembe magam. Kinyitottam majd kiléptem az erkélyre. A szél kellemesen keringett a levegőbe.
Kicsit jobban megszemlélve a területet még hatalmasabbnak tűnt. A szomszédban egy számomra ismeretlen lány kergetőzött egy kisfiúval,gondolom az öccse lehet. Édesen szaladgáltak az élénk zöld gyepen. Apa éppen egy férfivel beszélgetett,gondolom a lány apja.
A másik oldalon szintén egy farm állt. Kicsit nagyobbnak tűnt mint a miénk. Itt több állat is volt. Egy magas 40 körüli férfi éppen gondolom a fiával veszekedett. Látom itt is gyakoriak a konfliktusok. Miután leordították egymást az apa bement, hangosan becsapva az ajtót.Szerintem ezt az egész falu halotta. A fiú,nekidőlt a kocsijuknak és elővett egy csikket. Rágyújtott. Biztos fontos dolog lehet amin veszekedtek.
Úgy érzem magam mint egy nyugdíjas öreg asszony aki minden faluban történő eseményt kommentál.
Inkább visszaléptem a szobámba és ledőltem az ágyra. A kezemre emeltem tekintetem, pontosan a karkötőre. Halk szipogás töltötte be a szobát amit igyekeztem minél hamarabb csillapítani.
A nap hamar eltelt. Este úgy néz ki minden nyugodt. A szél is lecsendesedett. A nap is lassacskán lement. Apa éppen a tvt nézte,mire egy adag popcornal a kezembe lehuppantam mellé. Nem izgatott mit nézett. Ettem a finom rágcsálnivalót és élveztem hogy apával lehetek. Ő mindig Adamra emlékeztett. Persze nem szólhat minden Adamről ,és ezen is leszek. El kell engednem magam. Legalább erre a pár hónapra.
Holnap lesz folytatás,és tényleg az izgalmasabb lesz,és kicsit több esemény lesz benne. Ezeket a részeket inkább kiegészítő részeknek nevezném. Remélem nem gond.
All the love P.🌻
YOU ARE READING
Miután elmentél | h.s.
FanfictionMiután elment,úgy éreztem sosem fogom megtapasztalni mi az a boldogság,hogy nem lesz aki fényt hozzon az elcseszett életembe. De minden megváltozott. Ő volt az aki ráébresztett arra hogy élek. Hogy előttem az élet és hogy élvezzem ki,hogy nincs előt...