Színházi kritikák egy színészpalánta tollából

Ajánló #1.

Sziasztok! A kritikák mellett rendszeresen ki fogok tenni ajánlókat olyan előadásokról, amiket szerintem érdemes megnézni. Ez abban különbözik a kritikától, hogy nem írok részletes elemzést egy előadásról, hanem csak kedvcsinálóként írok róla pár szót, nem is feltétlenül véleményt hanem inkább benyomást. Ez leginkább azért van, mert ahhoz, hogy hiteles és jó kritikát tudjak írni, közvetlenül előtte kell lássam az előadást és pillanatnyilag nincs jegyem az elkövetkezendő hónapban semmilyen darabra, viszont sok olyan előadás van, amit bár régebben láttam szívesen írnék róla, sőt többet még meg is néznek újból. Fogadjátok szeretettel az első ajanlót!

Szerző: Molnár Ferenc

Cím: A Testőr

Műfaj: Komédia

Színház: Pesti Színház (a Víg kamaraszínháza)

Rendező: Valló Péter

Főszereplő(k): Eszenyi Enikő, Stohl András, Kern András

Pár szó az előadásról: A három felvonásos komédia bár hosszú, mégis érdemes megnézni még akkor is, ha utána futni kell az utolsó buszunk után. A központ egy színész házaspár áll, a feleség lassan elhidegülni látszik férjétől, mire a kétségbeesett férfi kieszel egy tervet: úgy akar megbizonyosodni arról, hogy felesége szereti-e még, hogy egy katonának (pontosabban egy testőrnek) adja ki magát, de azzal nem számol, hogy a nő talán jobban ismeri őt, mint ő saját magát. A színészek játéka nagyszerű: a három főszereplő játéka egyaránt nagyon erős. Stohl András, mint a testőrnek beöltözött színész, egyszerre nevetséges, és mégis vonzó, amikor épp nincs felesége közelében, az ember sajnálja sőt megszakad a szíve érte. Itt Stohl hősszerelmest játszik, ennek ellenére komikus és tragikus figura egyaránt. Eszenyi Enikő színésznője heves, olykor még hisztisnek is mondható, szenvedélyes és mégis érzékeny. Naivnak látszik de valójában egyáltalán nem az. A két karakter energiáit ellensúlyozza Kern András kritikusa, aki a maga nyugodt természetével szintén komikumot csempész az előadásba.

Kinek érdemes megnézni: Ezt az előadást leginkább azoknak ajánlom, akik olyan komédiára vágynak, amiben van komolyság is, akik szeretik a szerelmes történeteket, akiknek nem probléma végig ülni a három felvonást, akik szeretik a színes és látványos előadásokat, akiknek szenvedélyük a színház vagy akár a színészet és akik szeretnének megbizonyosodni arról, miért is sztárszínész a sztárszínész. Korosztálytól függetlenül szerintem bárki megnézheti, de amikor én láttam, messze én voltam a legfiatalabb a magam tizenhét évével. Szóval aki csak tudja, nézze meg.