/Wires/ [✔]

Help

Kihyun hátradőlt a koszos matracon, és az omladozó plafont bámulta. Mintha a formák kezdtek volna összemosódni, a színek egyre erősebbek lettek.

Most sokkal gyorsabban hatott mint gondolta volna.

- Van még nálad? - dőlt a fiú mellé Minhyuk, de a fiatalabb nem reagált. A barna hajú átnyúlt a társán és kivette a kezéből az injekciós tűt.

- Baszki, hogy csak ennyit hagytál. - adta be magának a megmaradt szert. Hátradobta magát, majd miután elmúlt a testét rázó remegés, felkönyökölt.

- Te vagy a legártatlanabb dolog amit valaha láttam. - nyomta ajkait Kihyunéra, amitől a fiatalabb egyből felébredt. Átkarolta a fiú nyakát, testük egymáshoz préselődött. Nyelvük küzdött a dominanciáért, majd el is váltak egymástól.

- Úgy érzem magam, mint aki meghalt. - sóhajtott Kihyun.

- Ha ez megnyugtat, úgy is nézel ki.