Perfect love story

4. rész

Másnap van. Tegnap elmeséltem az estém. Nagyon érdekelte őket, hogy milyen volt. Mondtam nekik, hogy lehet, hogy bejön nekem Jimin. Először ledöbbentek rajta, aztán elkezdtek visongani. Mondták, hogy sok sikert, és alig várják, hogy összejöjjünk. Én mondtam nekik, hogy ez nem jöhet össze. Ez őket nem érdekelte,csak azt szeretnék, hogy mi járjunk.
Most este van. Készülődünk a találkozóra. Kicsit kiöltözünk, mert egy étterembe fogunk menni. Már kíváncsi vagyok, hogy kik a sunbaeink. Remélem nem lesznek bunkók. Bár akkor lehet, hogy az igazgató nem akarna ennyire bemutatni nekik. Gondolom nagyon híresek lehetnek. Azt hallottam, hogy a Big Hit entertaimentnek van egy nagyon híres bandája, és, hogy a k-pop bandák közül ők a legsikeresebbek. Biztos ők azok. Valószínűleg tök menők. Már nagyon várom a találakozót.
-Hami!-Yami a kezét elhúzta a szemem előtt.
-Igen?
-Min gondolkozol? Egyáltalán hallottad, amit mondtam?
-Nem, bocsi. Azon gondolkoztam milyen lesz a találkozóm, és milyenek lesznek a sunbaeink.
-Ó, az jó. Én is nagyon várom már az estét.
-Mit kérdeztél amúgy?
-Hogy mit akarsz felvenni.
-Ja, hát valami csini ruhát. És bepótolnám a múltkori sminkfelajánlásod.
-Oké, mit szólsz ehhez a bordó ruhához ezzel a fekete magassarkúval?
-Ha nem kéne kiöltöni, akkor azt mondanám, hogy semmiképp nem venném fel, de mivel csinosnak kell lennünk, ezért benne vagyok. Momo, neked megvan, hogy mit veszel fel?
-Persze, már rég kiválasztottuk.
-Holnap ne várjatok rám este. Gyakorolnom kell a táncot.
Igen, nem nagyon megy. Szeretném a legjobbat nyújtani, amit tudok, ezét holnap maradok az ügynökségnél, és gyakorolni fogom, míg nem fog menni. Nem érdekel ha reggelig kell próbálnom. Én mindenképp meg akarom tanulni.
-Oké, gyertek. Megcsinálom a hajatokat.
-Köszi.
-Hami, neked kiszeretném vasalni, mert eléggé hullámos a hajad. Momo, neked meg a göndör állna jól.
-Oké, akkor öltözzünk fel, és utána csináljuk meg a sminket és a hajat egymásnak.
Felöltöztünk. Segígettünk egymásnak, és indultunk is. Mint mindig, fogtunk egy taxit. Fél órányira volt az út kocsival. Nagyon izgatottak lettünk. Alig vártuk, hogy megtudjuk kik azok a titokzatos sunbaek. Yoon Tae nem tudott velünk jönni, mert valamilyen programja van.
Megérkeztünk. Kiszálltunk. Egy drága étterem volt. Belülről fehér teríték minden asztalon gyertyákkal. Egyszerűen csodaszép. Elvoltunk alélva. Körbenéztünk. Nagy nehezen megtaláltuk Lee igazgatót. Egyedül ült.  A sunbaekat nem láttuk. Már kezdtük azt hinni, hogy nem is jönnek. Leültünk a székekre.
-Jó estét.
-Sziasztok. Látom az arcotokon a csodálkozást. A sunbaek mindjárt jönnek.
-Oké, nagyon szép ez a hely. Tuti drága ez az egész.
-Nektek bármit.
-Mi lenne az a meglepetés?-kérdezte Momo.
-Azt majd elmondom, ha megjöttek a fiúk is.
-Fiúk?
-Á, itt is vannak.
Mindenki az ajtó irányába nézett. Hét fiú jött be rajta. Öltöny volt rajtuk. Bezselézett a hajuk. Nagyon jól néztek ki.
-Ez a BTS!
Megkerestek minket a szemükkel. Egyenesen felénk tartottak. A szívem az egekben dobogott. Mikor ránéztem Jiminre elpirultam.
-Jé, Hami, szia!-mondta V.
-Sziasztok.-köszöntem mosolyogva, mikor odaértek hozzánk.
-Ti ismeritek egymást?-kérdezte Lee igazgató.
-Igen, nemrégről.
Leültek a székekhez. Rendeltünk ételt és bort. Ünnepelni jöttünk. Vártuk a híreket.
-JPH ők a sunbaeitok a BTS. BTS ők itt a hoobaeitok, egyben a Big Hit entertainment új csapata a JPH.
-Wow, egy ügynökségnél vagyunk? Azta.-ámulkodott Momo.
-Hami, mondtad, hogy debütálni fogtok egy ügynökségnél. Na, azt nem gondoltam volna, hogy pont ugyanannál vagyunk.-mondta Junkook.
-Hát én sem. És mi az a meglepetés, amiről beszélt?-kérdeztem.
-Akkor mondom. Kifogtok adni egy albumot. Együtt fogtok dolgozni. A későbbiekben majd fellépni is mentek, hogy ezt az albumot bemutathassátok. A JPH-nek ez egy jo befutás lehet. Egy kisvárosba fogtok menni ott készítitek el. Lesz fotózás, meg minden ilyen egyéb dolog. Egy szállodában lesztek. Ti fogjátok elkészíteni a dalt, a szöveget és a koreográfiát. A két csapatnak együtt kell dolgiznia. Nincs olyan, hogy valaki kiszáll vagy nem akarja csinálni. Kötelező ez, és nincs kivétel. Remélem jól fogtok azért szórakozni, és nem lesz vita. Rendben?
-Igen!-kiáltott fel V.
Mindenki elnevette magát. Az igazgatónak megcsörrent a telefonja. Ránéztünk.
-Igen?
...
-Azonnal megyek. Bocsánat? Elkell mennem. Maradjatok csak, és rendeljetek, amit szeretnétek. Addig is jobban megismeritek egymást.
-Oké.
-Sziasztok.
-Viszlát.
Mikor elment az igazgató, feltettem egy hírtelen kérdést.
-Nem megyünk el ünnepelni?
-Ezt, hogy érted?-kérdezte Yami.
-Menjünk el inni. Ünnepeljük meg, hogy együtt fogunk dolgozni. Megakarom kóstolni a Sojut.
-Akkor menjünk.-mondta J-Hope.
Felálltunk, majd követtük a fiúkat. Ők mégis jobban tudják, hogy hol van a közelben egy bár.
-Biztos jó ötlet?-kérdezte Momo.
-Nem tudom, de ha már ismerem őket, és együtt fogunk működni, akkor már ünnepeljük meg ezt. Nektek is itt van a lehetőség, hogy jobban megismerjétek egymást. Meg ti is megakartátok kóstolni a Sojut.-beszélgettünk magyarul.
Ha együtt vagyunk, és beszélgetünk, akkor magyarul szoktunk, hogy ne felejtsük el a nyelvünket.
-Miről beszéltek?-jótt oda hozzánk V.
-Semmiről.-mondta Yami.
-Na... Nem szép más nyelven beszélni, ha társaságban vagy.
-V, azt a suttogásra mondják.-mosolyogtunk.
-Akkor is... Úgy látom megérkeztünk.
Bementünk, majd leültünk egy asztalhoz. Az emberek kicsit megbámultak minket, de ez nem érdekelt.
Kértünk öt Sojut. Megkaptuk, majd öntöttünk mindenkinek. Koccintottunk. Lehúztam a kis pohárka tartalmát.
-Hmm, ez finom. Nektek is izlik?-kérdeztem a lányoktól.
-Aha, bár egy kicsit fura ízű.-mondta Momo.
-Jól bírod az alkoholt?-kérdezte Jimin tőlem.
-Igen. Jól érzem, hogy ez egy versenykihívás volt?
-Veheted annak is.-a többiek eljezdtek húzni.
-Akkor elfogadom.
Töltöttünk egymásnak. Lehúztuk, majd következett a második kör.
Már a sokadik pohárnál tartottunk. Nem tudom. Teljesen kivoltunk. Sok minden történt valószínűleg az este folyamán.

Kinyitottam a szemem. Éles fény vakított el, így lecsuktam. Egy testet éreztem magam mögött. Egy kar ölelte át a derekamat. Megijedtem. Nem emlékeztem semmire a tegnal estéből, és marhára lüktetett a fejem. Féltem, hogy valami rossz történt. Felültem. Megnéztem, hogy ki az, aki átölelte a derekam, és kivel aludtam. Mikor ránéztem az illetőre kicsit meglepődtem. Jimin aludt az ágyban. Ő ölelt át szorosan, a testét szinte hozzám nyomva. Ingben aludt, ami kivolt gombolva. Én még mindig abban a bordó ruhában voltam, szerencsére. Körbenéztem a szobában. Ez lehet Jimin szobája. Ez is egy luxuslakás volt, de nem annyira, mint a miénk. Visszanéztem Jiminre. Felkéne kelteni. Biztos már késő van. Megfogtam a vállát, majd elkezdtem rázogatni. Erre mormogott egyet.
-Hé, Jimin. Kelj fel.-mondtam, de hiába.
Még jobban megráztam, mire felkelt. Kinyitotta a szemét. A fejéhez kapott. Gondolom nagyon fájt neki. Rám nézett. Meglepődött.
-Mit keresel itt? És mi történt?
-Azt én sem tudom, hogy, hogy kerültünk ide. A többieket kell erről megkérdeznünk.
-Együtt aludtunk?
-Úgy látszik... Menjünk le. Van valami fájfalomcsillapítótok?
-Biztos van valahol a komyhában.
Kiszálltunk az ágból. Kimentünk az ajtón, majd le a lépcsőn.
-Megjött a gerlepár!-mondta Rap Mon.
Rájuk néztünk. Mindenki a kanapén és a fotelben ült. Beszélgettek. Rap Mon felkiáltására felfigyeltek. Érdeklődve tekintettek ránk. Fura lehetett a látvány. Mi előttük álltunk kócos hajjal, rongyos ruhában, ők pedig ott ültek természetes kinézettel.
-Van fájdalomcsillapítótok?-kérdeztem.
-A konyhában a felső polcon.-mondta Jin.
-Köszi.
Elindultunk a konyha felé. Kivettem két szem gyógyszert. Leraktam az asztalra. Jimin kivett két poharat, majd vizet is töltött bele. Bevettük, hátha segít rajtunk. Visszamentünk a többiekhez. Nem volt már több hely. Momo pont egy fotelben ült, így leülten mellé a karfájára. Kíváncsian néztem rájuk.
-Mi történt tegnap?-kérdezte Jimin.
-Leittátok magatokat.-válaszolt Rap Mon.
-Azt mi is tudjuk. Bővebben?
-Hát... Elmentetek táncolni, és majdnem csókolóztatok.-mondta Momo.
-És, hogy kerültünk ide?-kérdeztem.
-Ide egyszerűbb volt hozni titeket. Mikor megérkeztünk, és bementünk a házba azt mondtad, hogy álmos vagy, és egyszerűen bementél az egyik szobába, és lefeküdtél az ágyra. Az tök véletlen volt, hogy pont Jimin szobája volt.-mesélte Jin.
-Érdekes lehetett az este...
-Mi meg nem mentünk haza, mivel már késő volt, és a fiúk mondták, hogy nyugodtan maradjunk. Van egy szabad szobájuk. De nekünk azért hamarosan mennünk kell. Lesznek ma még táncpróbáink.
-Ja, tényleg. Akkor összekapom magam, és mehetünk. Hol a mosdó?
-Az emeleten jobbra.-válaszolt Suga.
Felmentem. Bementem a mosdóba. Magamra zártam az ajtót. Mindenhol férfieszközök. Gondolom a hét fiú egy mosdót használ. A mosdókagylón a fogkeféjük és a borotváik voltak. Bent mosógép, kád, minden megtalálható. Megláttam egy ruhaszárítóállványt. Muszáj volt ránéznem. Pár póló, nadrág, zokni található rajta. Az egyik fokán alsógatyák. Nem tudtam levenni róla a szemem. Az zökkentett ki a bámulásukból, hogy valaki kopogott.
-Öhm... Hami, bejöhetek?
-Igen.-mondtam.
Az ajtón J-Hope jött be. Kicsit zavarban volt. Sejtettem miért jött. A ruhaszárítóhoz lépett, és levette róla a ruháikat. 
-Bocsi a zavarásért.-mondta, azt kiment.
Elnevettem magam. Kínos lehetett neki. Az alsógatyák között láttam cikit is. Arra kíváncsi lennék, hogy kié lehetett. Még távol van a karácsony, de az egyik fiú kimosatott egy piros alapú, rénszarvasos alsót. Azon nagyon nevettem. Elkészülődtem. Elköszöntünk a fiúktól, majd mentünk haza. Az úton eszembe jutott az az alsó. A lányok nem tudták elképzelni, hogy min nevetek annyira. Nekik is elmeséltem. Úgy tettük meg a hazautat, hogy szétröhögtük magunkat.