𝒟𝒶𝓃𝒸𝒾𝓃𝑔 𝓌𝒾𝓉𝒽 𝓉𝒽𝑒 𝒟𝑒𝓋𝒾𝓁 ♛𝘚𝘦𝘣𝘢𝘴𝘵𝘪𝘢𝘯 𝘹 𝘙𝘦𝘢𝘥𝘦𝘳 ♛

VI. Felvonás: Hajsza

Hátamat teljesen a falhoz simítottam. A három szemüveges alak körbevett...
Mit kéne most tennem?
Mégha segítségért is kiáltanék, valószínűleg senki sem fog megmenteni.
De ez különös... Sebastian biztosan nem hagyná, hogy bárki is elvegye az életemet.
Talán már nem is kívánja a lelkemet?
Nem, ez nem lehet... Elvégre a szerződésünk összeköt bennünket.
-Nahát! Egészen bájos a kicsike.- szólalt meg a szőkeség, egy kaján vigyort felém vetve.
-A gyengék bántalmazása nem egészen az én stílusom. Ez így olyan, mintha én lennék a rosszfiú...- sóhajtotta.
Az idő egyre csak fogy, gyorsan ki kell találnom valamit!
-M-maguk mégis kicsodák...?- kérdeztem remegő ajkakkal. Ezzel talán húzhatom egy kicsit az időt.
-Mi Shinigamik vagyunk. A feladatunk begyűjteni a halottak lelkeit és bíráskodni felettük.- közölte vérfagyasztó hangon a sötétbarna hajú férfi, egyenesen a szemembe nézve.
-És most azzal bíztak meg minket, hogy el kell pusztítanunk a romlott lelkét, amit eladott egy démonnak, és amiért a sötétség ügyeibe keverte magát.-
-Ugyan Will, mégis miért kéne felvilágosítanunk? Csak gyorsan végezzük el a dolgunkat.- vigyorodott el a vörös hajú.
-Igazad van... nem akarok túlórázni...- egy kimért mozdulattal megigazította a szemüvegét.
-Azta...kegyetlen vagy Senpai.- tette hozzá a szőke.
-Nos, valóban annyira erős lenne ez a kislány, hogy mind a hármunkat kiküldték?-
Már teljesen sarokba szorítottak, minden menekülési utamat elzárva.
-Ha nem ellenkezik, kevésbé fog fájni.- morogta a magas, szigorú tekintetű, miközben félelmetes lassúsággal és feltételezhetően gyilkos szándékkal felém nyújtotta kesztyűs kezét.

Ösztönösen felsikítottam Sebastian nevét.

A pillanat hevében valami felrobbant a hátam mögött, ami miatt a három férfi meghátrált és eltávolodott tőlem. Én pedig térdre rogytam.
A füst mindenfelé terjedt a levegőben, mintha a lábam alatt időzített bomba lett volna.
Mégsem fájt semmim.
Óvatosan hátrapillantottam.
Homályosan láttam a szürke porfelhő miatt, ami függönyként lepett el mindent.
Ledöbbentett a látvány.
Szó szerint egy lyuk explodált a falban, ami pont akkora volt, hogy átférjek rajta.
Egy egyenes, tiszta rés.

Egérlyuk, mi?

Ez valószínűleg Sebastian műve. Bizonyára a távolban van valahol, és a 'kivégzésemen' szórakoztatja magát.
Ügye nem azt akarja végignézni, ahogy kétségbeesetten menekülök, miközben fegyveres, láthatóan jó erőben lévő férfiak üldöznek?
Ezt nem hiszem el...

Az a démon...

A halálistenek lépteinek kísérteties kopogása egyre csak közeledett.
  Nincs mese, futnom kell!
Átbújtam a lyukon, ami egy másik utcába vezetett és igyekeztem minél gyorsabban, a lehető legtávolabb kerülni. Minden erőmet beleadva, csak futottam és futottam a végtelennek ígérkező, magas házak között.
Egyre hevesebben kapkodtam levegő után.
Most nem fáradhatok el!
Még egy kicsit... csak még egy kicsit ki kell tartanom!

-Nahát, milyen aranyos. Mégsem fog harcolni?-
-Ugyan már Ronald, ez a lány gyenge mint a harmat. Csak Romeo magára hagyta szerencsétlent.- nevette a talpig vörösbe öltözött, miközben a Ronald nevű Shinigami megragadta a csuklómat és mintha súlytalan lennék, visszarántott, majd egy könnyed mozdulattal a falhoz szorított.
-Tudtam én, közelebbről még csinosabb a pofid.- mindkét csuklómat a fejem mellé szegezte.
-Felesleges ellenszegülnöd, mert nem fogunk hagyni elmenekülni... És így csak annyit érsz el, hogy durvábban bánjunk veled.- mondta, a szemeiben őrület csillogott.
Igyekeztem kiszabadulni a fogásából, de nem engedte. Olyan erősen tartott, hogy mozdulni sem bírtam.
-Engedjen el!- nyöszörögtem.
Féltem.
Sőt rettegtem.
-Tetszik ez a rémült tekintet kismadárka.-
Hol vagy már Sebastian?!
Meddig akarsz még várni?

-Ilyen szavakra nem tudok felizgulni, ha egy kölyöktől hallom...- sóhajtotta a 'Senpai'.
-Nem is baj... ennyi pont elég volt ahhoz, hogy rárémíts erre a kislányra.- karbafont kezekkel ingatta a fejét, néhány lépéssel Ronald mögött.
-Jaaj, de ha Sebas-chan szájából hallanám ezeket a szavakat... Haah...-
-Grell Sutcliff! Megmondtam hogy tartsd meg magadnak a hasonló megjegyzéseidet... hirtelen a harmadik Shinigami is mellénk lépett.
-Szóval... most hogy befejeztük a játszadozást, végre a lényegre térhetnénk.-
-Sajnálom kismadárka, de a mese itt véget ért.- búgta reszelős hangon, miközben elengedett és komoly tekintettel hátralépett.
Abban a pillanatban az érzelemmentesnek tűnő kaszás a vállamnál fogva visszanyomott a falhoz és a torkomnak szegezte a fegyverét.
Vége lenne a mesének?
A Fekete Romeo...  Sebastian nélkül?

-Csukja be a szemét, Lady {neved} Phantomhive.-

*******************************************
🖤CD Drama Kiss x Kiss {part 5}🖤

*******************************************