El sem hiszem most száltunk le a Madridi repülőtéren. Hát még is vissza költözök ide pedig váltíg álítottam amikor elhagytam 16 évesen a várost a 14 éves húgommal hogy soha nem térek vissza a szenvedéseim városába.
Első utunk egy taxi fogás volt ami gyorsan ment és bedigtáltuk a címet amit Sergiotól kaptam hiszen ő vett nekünk házat. Hiszen amiben a szüleinkel laktunk azt eladtuk mert nagyon fájt hogy meghaltak. Amikor oda értünk a házhoz mind a négyünknek el állt a szava. Gyönyörű ház. Ilyen:
-Áh hát nem igaz mondtam Sergionak hogy nem egy milliós házat akarunk de ugy látszik nem érti meg- mondom húgomnak és két gyerekemnek.
-Jaj ne morogj már mami tök szuperül néz ki - mondja Maxi
-El hiszem hogy neked tetszik édesfiam de tudod hogy nem szeretem a nagyzolást még akkor is ha vagyunk olyan gazdagok hogy megtehetnénk- mondom el a fiamnak az első és legnagyobb érvem mindig
-Na jó menjük és nézzük- mondja a húgom Dodo
-Oké -mondom de láttom hogy kislányom már nagyon fáradt ahhoz képest hogy még csak délelőtt van- Gyere ide kicsikém- mondom neki és fel veszem az őlembe még akkor is ha már elég nagy de hát az én picikém rám hasolított szóval nem nagyon nehéz.
Elindulunk felfedezni a lakást.
Így néz ki belül:
Közös fürdő a húgommal
Húgom szobája:
YOU ARE READING
Madrid életem fénypontjának otthona és sötétségének is
RomanceIzabellának elég korán fel kellett nőnie hiszen 16 évesen gyerekei születek a ma híres focistától Marco Asensiotól. Egy bulin ismerkedtek meg és a vágy felül kerekedet rajtuk de reggel Iza már nem találta maga mellett Marcot csak egy üzenetet jó vol...