*Camila szemszöge*
Az egész napom olyan volt mint mostanában mindegyik végigszenvedtem az órákat... nem is részletezném tovább
Most értünk ide Dinah-val a tornaterembe edzésre
És most végeztünk.... igazándiból ha úgy vesszük semmi nem volt olyan volt mint mindegyik kivéve hogy most Lauren volt a középpontban mint edző szóval, csak még jobban bámultam mint általában..ami szerintem neki fel is tűnt, de ő csak néha-néha pillantott rám, viszont akkor tekintetét az enyémbe fúrta, épp készültem elmenni amikor valaki utánam szólt
-Hé Cabello, nincs kedved egy kávéhoz, rendezhetnénk a megmaradt villanyszámlád-mondta kuncogva Lolo a hátam mögül, ezzel a tegnapi hívásomra utalva-
-Háát....na jó...de csak mert ilyen szépen kérted-válaszoltam mosolyogva-
-Megtisztelsz-válaszolta egy fülig érő mosollyal a száján-
Még gyorsan átöltöztünk, hát próbáltam nem bámulni, ami többé kevésbé sikerült, majd ki értünk a parkolóba és én sem hittem el amit látok, egy hatalmas fekete motorra szál fel Lauren
-Na jössz már? Vagy esetleg megijedtél Cabello?-kérdezi nevetve-
Pár perc alatt már ott is voltunk a közeli Starbucksnál én egy Lattét, Lauren pedig csak egy feketét ivott
-Hé Camzi-kezdett bele idegessen Lolo-szóval tudod én nem akarok veled rosszba lenni...és hát-folytatta idegesen-...szóval hát öhmm lehetne...lehetnénk esetleg ha neked is megfelel mondjuk...barátok?-kérdezi félve
-Barátok? Persze ha ezt szeretnéd-mosolyogtam rá kedvessen- bár őszintén szólva barátok? Most komolyan? Mi sosem voltunk barátok... na mindegy majd meglátjuk mi sül ki belőle...-még beszélgettünk úgy egy órát hát nagyjából mindenről, de tényleg még a szomszédom aranyos kiskutyája is szóba került... hihetetlen hogy vele bármiről el tudok beszélgetni-ahjj a francba kezdek megint bele szeretni-de nem Camila NEM erősnek kell maradnod ne hagyd hogy újra elöntsenek az érzelmek...-
Na és a nagy Lauren Jauregui-nak mik a tervei estére?-kérdeztem kíváncsian-
-Háát...igazándiból lesz valami buli az a röpladás srác Liam rendezi, szerintem lehet beugrom oda, te nem jössz?-kérdezte és valami furcsát véltem felfedezni szemében talán a remény volt az, minden esetre furcsa-
-Hát nem igazán vagyok az a bulis típus.....-mondtam de még is bántam hogy nem rögtön nem-et mondtam-
-Gyere már el Camziii, tök jó buli lesz-kezdett nyaggatni-
-Lolo senkit sem ismerek onnan mégis hogy élvezhetném így?-
-De ott lesz Dinah, Mani, Ally és én is ott leszek szóval nem leszel egyedül-próbált megnyugtatni-
-De valószínűleg mind részegek lesznek-mondtam lehajtott fejjel, tényleg nincs sok kedvem így tök idegen emberekhez bepofátlankodni-
-Igen, ebben valószínűleg igazad van...de Camziii én végig ott leszek melleted ígérem...-mondta végig a szemembe nézve-Kééérleeek, nélküled unalmas lenne-mondja szinte már könyörögve-
-Jó ....rendben-adtam be a derekam-ő egyből a nyakamba vetette magát-
-köszi-köszi-köszi-köszi, és ígérem nem mozdulok mellőled-mondta a nyakamba ugorva-szorosan ölelt, az ölelése hmmm az az édes eper illat, istenem....mámorító....felülmúlhatatlan, olyan szinten nyugtató hatású, de közben a gyomrom mégis bukfencel-hihetetlen miket vált ki belőlem ez a lány-
*Este*
Mivel péntek este így a szüleim elengedték, pedig reménykedtem benne hogy nem, na mindegy, felöltöztem, egy egyszerű haspoló, és kék nadrág, szerintem egy buliba pont tökéletes, és egy kevés smink-
