5.

671 38 5
                                    

*Lauren szemszöge*
Camzi már 1 hete nem jött suliba, senki nem tud róla semmit, nem veszi fel a telefont, nem reagál az smsekre, nagyon aggódom érte.....
Ma át is megyek hozzá hogy beszélhessünk, de még lesz egy edzésem Lucyval...szuper....
Mármint....nem arról van szó hogy nem akarnék találkozni vele vagy ilyenek... csak hát jó lenne ha minnél előbb elszabadulnék...és ez most eléggé keresztbe tesz...na mindegy

Nahh egy edzésen is túl vagyok....de még mindig nem végeztem....ugyanis Lucynak ki kellet szúrnia hogy valami nincs rendben, úgyhogy most még el kell vele mennem egy kávéra....

Meg is érkeztünk a Starbucksba leültünk egy asztalhoz, mind a kettőnk egy sima hosszú kávét kért, a legtöbb ember undorodik tőle...de én mondjuk szeretem...

-Szóóval... meséld csak el nekem hogy mi is a baj...-kezdett bele Lucy-

-Már mondtam, hogy semmi.... egyszerűen csak aggódom-

-És mi miatt is?-kérdezte felvont szemöldökkel-

-Az éretségi miatt...meg hát minden ilyesmi miatt ami most lessz idén-mondtam őszintén-hiszen tényleg aggódom ezek miatt is-

-Áhh értem már...de nyugi Babó nem lessz semmi baj, segítek majd készülődni...tudoood tanulók veled meg kikérdezlek ha kell-mosolygott perverzen-

-Haha képzelem abból milyen "tanulás" lenne...-mosolyodtam el én is-...és Babó?-kérdeztem kuncogva-

-igen, esetleg nem tetszik?-kérdezi vigyorogva-

-Hmm háát nem is tudom...-húztam az ágyát-mire ő csak egy durcás képet vágott-Héé ne durcizz beee-kezdtem bele mosolyogva, de hamar le is fagyott az arcomról a mosoly amikor Camilla sétált be az ajtón-felpattantam és megöleltem...nem igazán érdekelt most hogy faképnél hagytam Lucyt vagy hogy az egész jelenetet látta..hiszen tudja hogy barátok vagyunk, szóval...-először még le volt sokkolva de hamar le vette a szituációt és vissza ölelt-

-Jól vagy? Nem esett bajod? Hol voltál? Miért nem válaszoltál senkinek? Tudod hogy aggódtunk? Ez nagyon nagy felelőtlenség volt...-támadom le ahogy elváltunk egymástól-

-Jól vagyok, nem nem esett bajom, beteg voltam, anyu elvette a telefonom, sajnálom-magyarázott meg mindent-

-Ohh-csak ennyit tudtam kinyögni, mert idő közben az asztalunkhoz értünk és ráeszméltem hogy Lucyt csak úgy ott hagytam...huppsz-

-Áhh...szörnyell...akarom mondani edző...-biccentett Camzi-

-Miss. Cabello, de örülök-mosolygott Lucy, bár hangjából tisztán áradt az írónia-

-Uhh mondja csak volt mostanában fogorv....akarom mondani meg tervezte már az edzés tervet a szezonra?-kérdezte Camzi miközben kezével az orra előtt legyezett, belőlem pedig már majd kitört a nevetés-

-Istenem...nálad még a föld is műveletebb.. vagyis hogy igen igen megterveztem-mosolygott gúnyossan Lucy-

-Hátt a magasugrásnál lehetne maga akit át kell ugrani-mondta Camzi mire csak értetlen arckifejezéseket kapott vissza-

-Öhmm.... miért is?-kérdezi felvont szemöldökkel Lucy-

-Jaj hát semmi semmi....én csak azt mondom hogy könnyebb lenne magát átugrani, mint megkerülni...vagyis hogy már mennem kéne mert elfoglalják az összes asztalt-vigyorog önélégülten Camzi, és már el is sétál-

-Ezt a csatát most ő nyerte  de hozzám képest kevés ő, mint árvaházban a szülői értekezlet-mondta mire csak egy rosszalló pillantással jutalmaztam-

-Nem kéne így viselkednetek egymással-csóváltam meg a fejem-

-De hát egyszer ha ezt váltja ki belőlem, nem tehetek róla hogy már csak a jelenléte irritál-magyarázkodott-

-Én nem azt mondom hogy legyetek puszi pajtások vagy ilyenek...csak kicsit lehetnétek kedvesebbek egymással, vagy legalább ne robbantások ki a 3.-dik világháborút légyszi-mondtam ful komoly arcal, de a végére nem tudtam megállni és elnevettem magam-

-Jó rendben megpróbálok kedvesebb lenni, de ha ő nem lessz az akkor én feleslegessen nem erölködöm..-mondta határozottan-

-Rendben, köszönöm, és majd holnap megbeszélem vele ugyan ezt-válaszoltam-

-Holnap?-kérdezte össze ráncolt homlokkal-

-Igen, Mani hívott át és azt mondta hogy őket is áthívta szóval...-magyarázkodtam-

-Áhh értem-válaszolja röviden-

Elfogyasztottuk a kávénkat és közbe még beszélgettünk, majd haza kísért, hisz így már nem kell le ellenőriznem Camzit, mert mint kiderült jól van...
Haza érve letusoltam, aztán kajáltam, tanultam egy keveset...bár még nincs nagyon mit, mivel most kezdődött az év, aztán elkezdtem sorozatokat nézni, majd este olyan 11 körül elnyomott az álom-

*Reggel*
Kikelve az ágyból, elvégeztem a reggeli rutinom, majd megreggeliztem, és felhívtam Manit hogy nincs-e kedve átjönni és csinálni valamit mert hozzá csak 6-ra megyünk...

Miután átjött beszélgettünk mindenről, szóba került az is hogy hogy állunk most Camzivel, és elmondtam neki hogy barátok vagyunk, és a kis szócsatáikat is elmeséltem Maninak, aki érdeklődve végighallgatott mindent, sokat nevettünk, sorozatoztunk, valahogy már nem is tudom hogy honnan jött az ötlet vagy hogyan került szóba de Kishableányt is néztünk minden esetre... igen tudom érett 18 évessek vagyunk...
Úgy el ment az idő hogy közbe már Maninál vagyunk, és riverdalet néztünk és Mani nagyban mesélte közbe hogy hogyan kavart a szomszéd fiúval mikor megérkeztek a lányok, az egész este nagyon jó hangulatban telt röhögcséltünk össze vissza, vicceket meséltünk, kibeszéltük az embereket, közben pedig filmeket, illetve sorozatokat néztünk..deee meg történt az a beszélgetés is amitől féltem Camzi jól fogadta, és azt mondta megpróbál kedvesebb lenni, bár azt nem értette nekem miért is fontos hogy az edzőm és ő jóba legyenek, majd rákérdezett hogy tulajdonképpen mit is csináltunk mi ott együtt, de letudtuk annyival hogy a család egy régi barátja
Nagyjából olyan 2, fél 3-ig fent lehettünk, mikorra mindenki bealudt kivéve én és Camzit...

-L-Lolo...-suttogja félve Camzi hogy ne ébresszen fel senkit-

Igen?-kérdezem vissza-bár pontossan tudtam jól hogy mit akar majd, fél a viharban, és ma pont az van, és feltételezem mellém akar bújni... hát végülis az együtt alvásban még nincs semmi amíg össze nem bújunk nem?-

-Sz-szóval hogy é-én félek a viharban...-dadogja-tudtam hogy ezt akarja-...és hát hogy esetleg nem-e lehetne hogy barátilag hát hogy tudod esetleg... öhmm..-mekegi zavarodottan és konkrétan hallottam ahogy elpirul (mármint nahh értitek tudtam)-

-Gyere-sóhajtok fel-na igen ebben még nincs semmi ameddig nem bújunk össze-

*mennydörgés*

Éreztem ahogy össze rezzen és nem bírtam tovább... Tudom tudom ezt nagyon nem kéne barátnőm van, ő az ex barátnőm, ha egyszer megcsinálta utána ugyanúgy megtudja mégegyszer....de egyszerűen nem tudtam parancsolni magamnak, és ösztönösen oda bújtam mögé és szorosan egymáshoz simultunk, és szinte reflexből átkaroltam és így aludtunk el...

Köszi hogy elolvastad❤️

Helló híveim! Először is sajnálom amiért ilyen dög unalmas lett most ez a rész és ilyen későn töltöm fel, de azért remélem tetszett, és ha így van kérlek vote-olj vagy kommentelj
Köszi ❤️

Mrs. and Mrs. Perfect | CAMRENWhere stories live. Discover now