Tehát ami ott fogadott, az nem volt más, mint Vendell és a firkálók csapat. Na béplusz, márcsak ezek hiányoztak.
- Vendell...
- Hóvihar...
- Veronica... - láttam meg a tömegbe, ugyanis miatta veszítettem el majdnem... Tudodkit.
- Üdv Hóvihar.. Rég találkoztunk..
- Életem legszebb 4 hónapja volt.. - morgogtam magamnak, ami talán egy kicsit hangos is volt, szóval... Lehet szívás..
- Emlékszel még az alkura? - tért a lényegre Vendell, majd amint ezt kimondta, eszembe jutott minden, de tettettem a hülyét.
- Milyen alkura?
- Amit az Oh Mama Grilljében tettünk le, kaptál haladékot is, ma járt le.
Elkezdtem gondolkodni, hogy vajon mi is történt azon a bizonyos napon..?..4 hónappal ezelőtt
- Oh drága Hóvihar, tudom, hogy benned is van egy kis firkáló vér.. Lányom - morogta sötéten. Igen, most sokan meglepődtetek, de ez igaz. Vendell az igazi apám.
- Talán... - sutyorogtam magamnak, de ezt is meg kellett hallania.
- Tudtam!! - kiabált fel, mire beremegett a padló a lábam alatt. - És át fogsz állni?
- Nem tudom... - ekkor még szerettem Henryt. Azon gondolkodtam, hogy akkor itt kell hagynom, titkolózni kéne, és talán elveszíteném. - Kaphatnék gondolkodási időt?
- Hát jó... Télen találkozunk.. Ugyanezen a napon..Jelenben
Ez már olyan régen volt, hogy el is felejtettem. De most újra elkezdtem gondolkodni. Henryvel már nem járunk, nem vagyok Ray segédje, úgyhogy... Egy próbát megér..
- Nos? - zökkentett ki a gondolataimból Vendell. Egy nagy levegőt vettem, és kimondtam a döntésemet:
- Legyen... Csatlakozok hozzád apám.. - mosolyodtam el ördögien.- Helyes válasz lányom
YOU ARE READING
A Gonoszból Lett Szuperhősnő //Henry Danger Fanfiction//
FanfictionRuth Manchester a nevéből is kitudóan Ray Manchester, ismertebb nevén Hőskapitány lánya. Mindezek ellenére egy aprócska gond megváltoztatta a szeretett apa-lánya viszonyt: Míg Ray bűnüldöző, Ruth az ellentéte. Hogy ezt hogy értem? Ruth a bűn útjára...