Egy kora reggel arra ébredtem fel, hogy csörög az ébresztőm. Ki kellek az ágyból, és komás fejel oda csoszogok a telómhoz. Ahogy már kikapcsoltam az ébresztőt, fél 7 volt. Elindultam a szekrényemhez, hogy fel öltözzek, meg utána elmentem sminkelni, kihúztam a szememet meg raktam egy kis szempilla spirált, a szememre. Végül elindultam le a lépcsőn, hogy meg reggelizek, és utána elindultam ki a garázshoz, hogy rá üljek a motoromra, mert most nem gyalog indulok el a suliba, ami tőlem 45 perc séta lenne. Ezzel a motorral mentem ami egy 2017-es Kawasaki 650-es motor, meg van egy autóm is, egy Audi R8 Matt Fekete színű. Mivel a szüleim orvosok, meg tehetjük, hogy szép házunk legyen, meg elég jól álunk anyagilag.
Felszálltam a motoromra, és indultam is a suli felé. Már oda értem, és mindenki engem nézet. Közben meg láttam Emilyt, leszálltam a motorról, és oda mentem hozzá.
-Szia Lara
-Szia, hogy telt a nyarad? Kérdeztem.
-Egészen jól telt, buliztam, pasiztam stb., és neked hogy telt? Kérdezte.
-Nekem is jól telt a nyaram, voltunk Parisban nyaralni, meg dolgoztam nyáron
-Na az se rossz, és mit?
-Bébiszitterkedtem.
-Akkor jól el voltál a kicsikkel.
-Igen.Még egy kicsit beszélgetünk, utána Emilyvel indultunk befelé, mert be csengetek, a folyóson észre vettük Adamat, és piszkálta Martint, mi csak néztük mi történik, de közben oda ért, Alex meg Simon. Elkezdtek valamiről beszélni...
Alex: Hagyjad békén Martint.
Adam: Mert mi lesz? Kis pályás.
Simon: Fejezzétek be, Martin gyere.
Adam: Ő nem megy sehova, ti meg menjetek el, nekünk beszélni vallunk van egymással.
Alex: Martin menj, beszélek Adamal négy szem közt.
Simon: Gyere Martin.Martinék elmentek az osztály termünkhöz, Alex meg Adam beszélni kezdtek.
-Hagyd békén Martint.
-Nem, és ha te az utamba leszel, akkor szét verek, a kis Larád szeme láttára.
YOU ARE READING
A Fény Ereje
FantasyLaura Forstner vagyok, 18 éves. Az osztály kiránduláson minden megváltozott, egy barlangban, ahol egy rejtélyes fény áradt a tóból. Oda merészkedtem a furcsa fényhez, de nem kellet volna. Hirtelen a fény, ahogy hozzá értem eltűnt, és ekkor valamit é...