✨Kpop oneshots for you✨

2Jae - My Decision (Got7)

*FIGYELEM MINDENKI, EZ AZ OS A KELLETÉNÉL TÖBB NYÁLAT TARTALMAZ, EZÉRT HA OLVASOD, NE FOLYJON KI A TELEFON A KEZEDBŐL!!! *

Zsongott a feje. Szörnyen zsongott. Nem tudta, hogy pusztán az időjárás miatt, ami képes kihatni rá, vagy a két fiú miatt, akik a szeme láttára szakítanak. Miatta. Ő az oka.
- YoungJae miatt teszed ezt, igaz? - neve hallatára felkapja fejét, és fél, hogy a Jinyoungnak keresztelt fiú bármelyik pillanatban ráveti magát.
- YoungJaet hagyd ki ebből! - Jaebum - akibe Youngjae természetesen olyan szerelmes volt, hogy a csillagokat is lehozta volna neki - erőteljes mély hangja valahol megnyugtatta, és már nem félt Jinyoung sötét tekintetétől.
- Akkor húzzon el! - egy pillantra fel sem fogja, hogy mire utalt az ében fekete hajú, csak akkor, mikor Jaebum kérlelő tekintete találkozott az övével, ezzel arra ösztönözve, hogy hagyja el a szobát, ami egyébként az övé volt, ahogy az egész lakás.
Egy apró sóhajt ereszt, amint a nappaliban leül a kanapéra, és végiggondolja, most mégis mit kéne tennie.
Felvázolja az egészet. Tönkretett egy három éves kapcsolatot azzal, hogy másfél éve beleszeretett Jaebumba, elmondta neki, és a vártnál több szeretetet, és odafigyelést kapott a fiútól, vagyis a szeretője lett.
Furcsa volt ez neki. Nem is furcsa, inkább szánalmasnak érezte magát miatta. Csak azért mondta el Jaebumnak, hogy az hibásnak érezze magát, amiért nem vette észre, és valahol mélyen tényleg szerette volna, ha őt választja Jinyoung helyett.
És ez most meg is történt.
Miként visszagondol másfél évvel ezelőtti énjére, fejben jól szembeköpi magát, hisz ahogy realizálja, mi folyik ott fent, akaratlanul is elkapja a sírás.

- MIÉRT TETTED EZT VELEM JAEBUM? HOGY TEHETTED? - az ében fekete hajú idegesen trappol le az emeletről, majd megcélozza YoungJaet, és akkora jobbost ad neki, hogy a fiú beleszédül. - Ahhoz értesz, hogy kell tönkretenni egy kapcsolatot, de máshoz már nem konyítasz, ugye? Te utolsó--
- Jinyoung! - mielőtt Youngjae megkapná a párját annak a bizonyos ökölnek, Jaebum cselekszik, és elrángatja volt szerelmét az ajtóig. - Jobb lesz, ha elmész...
- Rohadjatok meg mindketten! - köpi a szavakat, és becsapja maga után az ajtót, ami végleg betesz Youngjaenek, és zokogni kezd.
- Jae... - egy kezet érez meg először a derekán, majd az arcán, aminek akármennyire ellenállnia kéne most, nem tud. - Nézz rám, kérlek! - úgy tesz, s amint találkozik tekintete a barna hajú fiúéval, csak még jobban beleszeret. - Ez az én döntésem volt, rendben? Ne okold magad, kérlek - hatalmas ujjai lassan mozognak Youngjae bal orcáján, ahová az ütést kapta. - Gyere, teszek rá neked vizes ru--
- Menj haza te is Jaebum... - meglepik a saját szavai, azonban most az egyszer úgy gondolja, jól cselekszik.
- De...
- Semmi de. Menj haza - óvatosan eltolja magától, és az ajtó felé veszi az irányt, amit aztán kinyit Jaebumnak.
- Egy-két dolgot azért még kéne beszélnünk, nem gondolod? - lassan, sőt, kínzó lassúsággal húzza magára cipőjét, majd veszi hátára táskáját.
- Adj egy kis időt Jae, oké? Éppen most tettem tönkre egy jól működő kapcsolatot! - ismét felzokog.
- Egyáltalán nem volt jól működő, te is tudod. Mindent elmondtam neked ezzel kapcsolatban. Nem véletlenül választottalak téged, és nem Jinyoungot! - próbálja visszazárni az ajtót, de Youngjaenak van annyi ereje, hogy visszatartsa.
- Majd beszélünk, viszont most menj el... - alsó ajkába harapott, amitől Jaebum egyből megtorpant, és rántotta magához YoungJaet.
- Azért egy csókot még kaphatok? - nem. Ezt akarta mondani, de miként Jaebum egy őszinte mosolyra húzta száját, azonnal ajkaira mart, és csókolta perceken keresztül.

Az a csend, ami körül ölelte YoungJaet az elmúlt egy hétben, teljesen a mélybe taszította, és akárhányszor elhatározta, hogy beszél Jaebummal, és elmondja neki, mennyi szereti, valahogy a telefonig sosem sikerült eljutnia, és felhívnia. Félt, hogy meggondolta magát, hogy talán tényleg csak egy pótlék, hogy tényleg nem volt több az egész puszta kielégítésen kívül.
Bele sem mert gondolni, hogy érezné magát, ha mindez igaz lenne, ezért inkább bekapcsolta a tévét, és valami élvezhető műsort keresett, de mint mindig, most is inkább a reklámok között kapcsolgatott.
- Csáó~ - Mark Tuan volt Youngjae legjobb barátja, és ha ez nem lenne elég, egy albérleten osztoztak, amit sosem bánt, szerette a fiút mindenével együtt. - Jae, egy darab szar vagy... - igen, ezekkel a megnyilvánulásokkal is.
- És most miért? - kérdezte anélkül, hogy levette volna szemét a tévében menő joghurt reklámról.
- Jaebum téged szeret, élettelen. Miért nem hívod fel, és beszélsz meg vele egy találkozót?
- Egy hete szakítottak Jinyounggal, szerinted egy hét után minden olyan lesz, mint a Csipkerózsikában?
- Igen, azzal a kivétellel, hogy ti vagytok a Csipkerózsika buzi változata - szerette Mark humorát, a nehezebb napokon csak ő tartotta benne a lelket, főleg, ha Jaebumról volt szó.
- Mondja ezt a másik radiátor - forgatja szemét.
- Mi Jacksonnal nem szenvedünk annyit, mint ti - vonul el a konyhába, ahová később Youngjae is követi.
- Ja, igen, nektek csak annyi volt, hogy meghúzott, aztán beleszeretett a nyögésedbe, és meg is született a tökéletes kapcsolat - Youngjaenek az elején valamiért nem volt szimpatikus Jackson, azt hitte, megcsalja Markot, és mivel a fiú még Youngjaenél is gyengébb lelkű, próbálta mindentől megóvni.
- Ne légy ennyire ellenszenves Jacksonnal, kérlek, sosem tett keresztbe neked - Mark idegesen dobál be pár kaját a hűtőbe, majd csípővel lökte be ajtaját, mert kezében továbbra is nem egy kaja díszelgett, amiket muszáj volt neki elpakolni, ugyanis Youngjae olyan megszeppenve állt a konyha ajtóban, hogy Mark már kezdett aggódni. - Mindegy Jae, a lényeg, hogy ne hagydúszni Jaebumot. Szeret téged, otthagyta Jinyoungot, és most arra vár, hogy te keresd, és te akarj vele találkozni...
- Beszélek vele! - Youngjae nehezen nyögi ki a szavakat, azt kívánja, bár ki se mondta volna őket, de mikor Mark a kezébe nyomta telefonját, és izgatottan húzta ki a nappaliba, már nem fordulhatott vissza.

Az órájára nézett, közben lábával dobolva, ezzel is jelezve magának, mennyire türelmetlen, és izgul amiatt, hogy több mint egy hét után ismét látja Jaebumot, olyan indokból, mi lesz...kettőjükkel.
Talán túl biztos abban, hogy rendeződnek a dolgok, hogy szemet tud hunyni Jinyoung felett, hogy Jaebum viszont szereti, és hogy végre hivatalosan is csak Youngjae létezzen az egy hete szabad fiúnak.
- Sajnálom, hogy késtem... - halkan szólalt meg, és ült le mellé, amivel nem kicsit ijesztette meg YoungJaet, de ez volt a legkisebb gondja most.
- Semmi baj, szerintem én jöttem túl hamar - vakarja fejét, és minden erejét összeszedve felnéz Jaebumra.
- Azt hittem már nekem kell felhívnom téged. Kicsit talán hiányoztál...
- Talán? - félmosolyra húzza ajkait, bár még így is félt, hogy az a bizonyos csönd beáll közéjük.
- Na jó, borzasztóan - nevet fel a már jól megszokott édes bájával a magasabb.
- Te is hiányoztál nekem - nem bírja tovább, magához öleli, amit a másik nem utasít vissza, mi több, szorosabban vonja magához.
- Mark erősködött, hogy hívj fel, ugye? - ezzel a mondattal Jaebum tönkre is teszi a tökéletes pillanatot.
- Az a buzi... Beszéltél vele?
- Talán... - megigazítja elálló tincseit, közben végig Youngjae szemeibe nézve.
- Hagyj ezzel a sok talánnal Jaebum, mindenre ez lesz a válaszod?
- Talán, de arra biztos nem, ha arra kérsz, hogy legyünk együtt.
- Miért, arra mi lesz a válaszod? - Youngjae ideges, ujjait tördeli, mégis valahol mélyen tudja, Jaebum nem akar neki ártani.
- Az, hogy szeretlek - az alacsonyabbnak kell pár pillanat, mire felfogja, mit is mondd neki Jae, de válaszolni nem tud, ugyanis az idősebb ajkai olyan hirtelen találkoznak az övével, mint derült égből a villámcsapás.
- Én is szeretlek - nem kellett többet mondania, még csak megkérdeznie sem, tényleg együtt vannak e, hisz ahogy Jaebum szemeibe nézett, az összes eddigi kérdésére választ kapott.
Boldog volt, hogy Jaebum ilyen hatalmas áldozatot hozott miatta, és így döntött.

✨Köszönöm, hogy elolvastad✨