Egy háború. Egy küldetés. És egy reményvesztett lány.
Vajon sikerül Kristen Lackwoodnak megszerezni a Lélekszívót? Vagy inkább a szabadságot választja és hozzámegy a herceghez egy másik lány nevében?
Azonban ez is akadályokat rejt, hiszen a két né...
A kocsi döcögve haladt a poros úton. Körülöttünk korhadt fák ágai szegélyezték a keskeny ösvényt, sötét fátyollal borítva be azt.
Éjfekete ruhám meggyűrődött a hosszú út során, alja megszürkült a rozoga kocsiba beszállingózó portól. A lábamra erősített tőrök a bőrömbe martak, néhány helyen apró vágásokat ejtve.
Már napok óta utazunk, megállás nélkül. Képtelen vagyok aludni a szűk, rothadástól bűzlő helyiségben. A szemem már-már csukódik le, amikor pisztolylövés hallatszik, majd egy test csapódik a földre. A kocsis. A falon lévő réshez hajolok, hogy kinézzek rajta, ám a lovak sebesebb vágtába kezdnek és a földre zuhanok. Hirtelen több ló patájának dobogását hallom, majd a kocsit a lovakkal összekötő rúd reccsenését és a kis jármű kisodródva egy hatalmas fának csapódik. A nagy ütközéstől a korhadt fa egy vastag ága letörik, alig néhány arasszal összezúzva mellettem a törékeny deszkát. Halkan előveszem az egyik tőrt és próbálok kinézni a némi biztonságot nyújtó járműn keletkezett nyíláson. Két kapucnis alakot pillantok meg leszállni a lovakról, így a tőrömmel az egyiket megdobva, a hátába mélyesztem az éles pengét. Az áldozat ledermed, majd egy kis idő múlva hangos hörgések közepette a földre rogy. A másik kapucnis felém perdül, de arra már késő, ugyanis a kocsis kardjával találja szemben magát. A fegyver hegyét a torkának szegezem, és lassan a közeli fa irányába tolom. -Ki vagy te? - teszem fel az első kérdést alig hallhatóan. Nem felel, csak gúnyos mosolyra húzza ajkait. -Ki vagy te? - kérdezem ismét. -Az lényegtelen. Tudjuk, hogy egy rohadt kis Déli vagy és előbb vagy utóbb meg fogunk ölni téged. Az Észak földjén nincs semmi keresnivalód. Gondoskodom róla, hogy ne juss el a várig - halkan beszél, de tisztán érthető a hangja. Ajkán már nem az a gúnyos mosoly ül. Erősebben fogom a kardot és a másik kezemmel a kapucni után nyúlok. Lassan láthatóvá válik egy hosszú heg az orrától egészen az állkapcsa vonaláig, majd karikáktól sötétlő szemei, végül szőkés-vörös vállig érő haja. -Ki tud még rólam? - édeklődöm lassan és kimérten. -Hamarosan mindenki - csendül fel gonosz nevetése. Egy határozott mozdulattal megmozdítom a kardot tartó kezemet, és a támadó a fa tövébe esik. A kocsit húzó lovak után kezdek kutatni, de ők már messze járnak, így a támadók lovaira öszpontosul a figyelmem. Az egyik egy közönséges barna csődör, mellette pedig gazdája összeroskadt teste fekszik. A másik egy ezüstszürke arab telivér, az pedig nyilván a kis fenyegetőző férfié volt. Az utóbbira felülve tovább indulok a vár felé.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
A hold már órák óta bevilágítja az erdő korhadt fáit. Denevérek százai repülnek el időnként a fejem mellett. Néhány méterre egy kis tisztást pillantok meg, ezért gyorsabb tempóra ösztönözve oda irányítom a lovat. Egy kis patak csordogál végig a fákkal szegélyezett helyen. A vize tisztának tűnik, így a kancát oda vezetem, az pedig úgy nyeli a kortyokat, mint aki napok óta nem ivott. Kicsit fennebb én is megkóstolom a hűs vizet, majd egy kisebb kő tövébe leülve végre elnyom az álom.
Sziasztok! Már itt is van az első rész. Remélem, hogy tetszett. Hogyha igen, akkor nyomj egy vote-ot, és ha bármi hozzáfűzni valód van, kérlek, írd meg kommentben.😉❤
