Egy hetero és hat bisex cserkész amikor bedurvul

2. Cseléd a Láthatáron

Visszaemlékezés
2018. október 8.-a

Ramsay's Castle Buffet Restaurant

Este hat óra. A Bangtan most érkezett meg az étterembe ami egy kastélyban volt, mely kívülről őskövületnek tűnt de ha az ember be nézett, egyből láthatta milyen modern, káprázatos de mégis egyszerű, szolid hely volt.

Csupán 70 férőhelyes, de épp elég a 4 munkásnak akik ott dolgoztak. Á milyen munkás hisz ez családi vállalkozás volt. Tom Ramsay a főnök és szakács, Felesége Barbara a kisfőnök egyben titkárnő,és lányuk Evelyn Ramsay aki általában kasszás, máskor pincér vagy az amit az apja ráosztott igazi jó kislány, de ma mégse lesz az . Még van egy mosogatófiú de ő nem a családhoz tartozik,mivel Evelyn öccse Junior még iskolás.
Ennyit a munkásokról

Beléptek a fiúk az étterembe, habár álcázva voltak mégis egy kis félsz volt hogy rájuk ismernek,ami szerencsére nem történt meg. Kasszánál ahol most egy köpcös negyven körüli férfi ült (Evelyn apja) kifizették a meghatározott összeget. 7,80 fontot  ami egy leves+saláták+2 főétel bár  általában több volt, meg hozzá  kávé/tea + dessert dukált. A legjobb hogy annyit ehettel, amennyi belédfért.

Fizetés után leültek egy 7 férős asztalhoz ami egy kicsit távolabb volt a többi vendégtől, levették kabátjukat és mentek a büféspulhoz ahonnan el kezdték kiszedni ki, mit akart.

Evelyn is ott volt aznap ki egyébként egyik legnagyobb rajongójuk,de mégsem találkozott velük.
Hogy hogy?

Úgy hogy amikor ők jöttek, ő a mosdóba ment, mikor visszajött meg már leültek.

De akkor hogy figyeltek fel rá?
Hmm. Azt mesélje el Evelyn mit még ő sem tud.

Evelyn, okt. 8 

Már mindjárt vége a műszakomnak de már nem bírom tovább, kikérezkedek és szólok apának hogy figyelje a kasszát, mindjárt jövök.
Kérdeztem visszajövet hogy sokan jöttek e de úgy látom nem.
Nem - feleli apám nyugodt hanggal.
Figyelj apa, valamit mondani akarok, egy óra és zárunk. Már nincsenek sokan. Mivel elég keményen fognak a szüleim nehezen de belekezdek. Nagy levegő és
Szóval holnap lesz ez az a koncert, a bts-s amire már nagyon rég el akartam menni, és most hogy itt turnéznak, vettem jegyeket rá.
Anyának már szóltam es ő már beleegyezett,azt mondta rám fér egy kis pihenő, nyugodtan menjek.

Még is hogy képzeled, azt már nem, és mégis mikor akartál szólni róla talán a koncert után, hogy bocsi apa hogy most szólok de tegnap egy koncerten voltam.

Az idegesség már látható rajta de én itt nem hagyom abba.
De most szóltam, és tetszik vagy sem de elmegyek a koncertre. Már felnőtt 24 éves vagyok nem pedig 16, mégis úgy viselkedsz velem mintha még kiskorú lennék.
Nem tehetek róla hogy mások fiatalabbnak látnak . Mondom magamban.

Jah, igen nyugodj meg Liam is ott lesz velem. (Liam a legjobb és egyetlen barátom, aki meleg.) A  szüleink álltál ismerem mióta megszülettem. Míg nem tudtam hogy meleg szerelmes voltam belé. Amíg nem tudtak a szüleim és tesóm hogy meleg, távol akartak tartani tőle ahogy mindenkitől, az apám még most is.

Akkor főleg nem mehetsz, ki tudja mi lesz ha hirtelen rádmászik.

Apaaaa, ő meleg, érted  kiabálok vele nem törődve a vendégekkel. Hisz tudod hogy nem a lányokat szereti. Mit gondolsz majd miattam hirtelen megváltozik az ízlése. Röhögök a képébe.

Idefigyelj kislányom te itt nekem nem szólsz vissza még itt dolgozol nálam addig azt csinálod amit én mondok.

Az idegesség már ellepte elméjét.
De én akkor sem hagytam abba. Már belőlem is kibujt a kisördög, nem figyelve mondatomra folytatom.

Nem vagyok a kislányod. Csak hogy tudd, ha anya vagy az öcsém nem lenne, nem hogy az éttermedbe de még a közeledből is elmennék. Egy kibirhatatlan alak vagy minden tiszteletem anyának hogy elvisel minden nap.

Itt elszakadt a cérna, majd olyanokat fejemhez vágva minthogy egy nagy nulla vagyok egy senki. A lelkem nem bírtam tovább levettem kötényem majd kirohantam lehajtott fejjel nehogy valaki lássa könnyfátyolos szemem.

Jelenetet, Evelyn nem tudhatta de a Bangtan Boys végig nézte és hallgatta.

Srácok nézzétek azt hiszem megtaláltam, mutat az éppen kirohanó lány felé. Igaz, elég neveletlen, de mit gondoltok, megneveljük ?  Kérdi hobi, aki már mikor meglátta, tudta hogy ő az igazi de nem szólt senkinek.
Vigyorogva helyesel mindenki.
Alig várom a holnapot, én is, én is....
A lényeg mindegyikük várja hogy újra lássák a lányt. Aki remélhetőleg tényleg elmegy a koncertre de lehet jobb lenne neki ha mégsem.

Köszönöm hogy el olvastad! 😀

Tudom, meg akartam várni hogy valaki írjon hogy legyen e folytatás  de nem bírtam még egy részt irtam, majd később ha ilyen silány lesz a végeredmény is, úgyis ki tudom törölni. 😩😘