Sziasztok! Azthiszem mindenki tudja miért vagyok most itt... ugyan megkésve, mert sokat rágódram, de ki kell raknom ezt a részt is. Elballagtam. Június 14.-én délután szerenáddal elbúcsúztunk a tanárainktól... és itt az ideje hogy elbúcsúzzak tőletek is. Hihetetlen volt olvasni a rengeteg kommentet, és azt látni, hogy a könyvem befutott és rengeteg (mindjárt 20k) megtekintést ért el. Köszönöm nektek ezt az időt amit együtt töltöttünk egy olyan kapcsolatban ami az egyik legszebb-az olvasó és az író kapcsolatában. És azért érdekes ez, mert én sem ismerlek mindennyiótokat és ti sem mind engem. Mégis komunnikáltunk az íráson keresztül, és ha csak egy embernek is jobbá tettem a napját ebből a majd 20000-ből már megérte megírni ezt a könyvet. Viszont a jó hírem az, hogy minden vég egx új kezdet. Ugyan ebbe a könyvbe már nem sokminden lesz (semmi) mert lezárom, szeptembertől egy új iskolában kezdetét veszi a "Tanárok aranyköpései 2.-HSzT" amelyben egy ének-zenei helyett művészeti suliból kapjátok meg a tanáraink viccesenb gondolatait. Köszönöm, hogy elolvastad!
