2. rész

20 1 0
                                    

A gimi első napján vagyok. Gondolom stréberekkel leszek, egész egy évig. A suli ajtaján belépve viszont más volt a gondolatom. Jejj! Ugyanúgy lehet cigizni és smárolni....lehet nem is olyan elit ez a gimi......

Beléptem a terembe, ahol elvileg kell lennek, majd bemutatkozni készültem. Csengetés után ezt meg is tehettem. A tanár kiszólított, majd kezdhettem is.

-Bella vagyok, és a Szent József iskolából jöttem....-kezdtem, de valaki közbe szólt.

-Ahol cigányok vannak? A kis ártatlan ribanc!-nevet az utolsó padsorból.

-Bence!-ordítja le a tanár. Biztos azt hiszi, hogy meggondolom a suli váltást, de nem. Én itt maradok.

-Tanárnő, nyugodjon meg. Ez-böktem fejemmel a fiúra-nem árt senkinek. Itt nagy a szája, de még ha egy gilisztát is rádobok a „tökéletessen” lenyírt hajába, akkor úgy eliszkol, hogy soha nem látjuk. Nem tessék törődni vele-bólogattam.

Persze, mindenki húú-zni kezdett, mintha nem hallottak volna egy kis valamiféle beszólást.

-Öhmm....oké, oké....akkor folytasd.-köszörülte meg a torkát a tanár.

-Áh, szerintem nem kell-kezdek visszasétálni a padomhoz-Már ismerhetnek-nézek mindenkire, majd az utolsó előtti padba helyet foglalok.

Bence megbök. Sikeresen előtte ülök.

-Fél háromkor a suli előtt.-mondja.

-Bocs, találkozóm van.-válaszolok rá se nézve.

-Mégis kivel te ribanc?

-Semmi közöd.-fordulok hátra, jobban megszemlélve. Barna és egyben göndör haj, ami tökéletesen áll, párnés ajkak és sötétkék szem. Álompasi.....khmm....mi?
Dehogy. Ez a gyerek....

Órák után mentem volna Boldihoz, a megbeszélt helyre, de ez a Bence gyerek követett.

-Kopj már le-mondom.

-Ne nagyképűsködjél, mert mindjárt megmutatom, hol a helyed!-fogja meg a pólóm és szembe fordít.

-Porbafingó, légyszives. Jobb dolgom is van nálad.

-Azt nem hiszem-suttogja a fülembe. Nem ráz ki a hideg, mint általában-Hová mész?

-Mondtam, hogy semmi közöd.

-Egy kicsi van-néz a szemembe, majd ajkaimra. Tudom mit akar.

Kimászok kezei közül, majd meglátva a suli előtt Boldit elkerekedik a szemem.

-Te.-szólítom meg-Mit keresel itt?

-Ez az első napod itt, Babygirl. Hát megleptelek-zár karjaiba, majd lágyan megcsókol-van mára programunk.-suttogja.

-Éspedig?-válok el tőle.

-A parkban.

-Áh, semmi kedvem-fintorogok el-Inkább nézzünk meg egy filmet

-Drága, tudod, hogy nem lehet. Hétköznap van.

-És?

-Menjünk bulizni-vigyorog el kajánul.

-Benne vagyok-csókolom meg újra.

Elválnak ajkaink, majd kéz a kézben a motorjához sétálunk. Hátrapillantok, és elvigyorodok. Bence az egészet látta.

Az érzéketlen +18Opowieści tętniące życiem. Odkryj je teraz