-na szóval,az lenne a kérdésem, hogy el jönnél-e velem valahova?Mondjuk holnap este?-kérdezte August.
Holnap este,hm,holnap este..nézzük csak..nem lesz semmi,ha jól tudom,és végülis ez csak egy baráti kajálás,mért is ne?
-oké, persze,hova?-kérdeztem.
-egy vacsi,a kedvenc éttermedbe?-kérdezte.
-király,akkor ott tali.-mondtam,bár hogyha azt akarja,hogy értem jöjjön az olyan randis nem? Remélem nem.
-én...én...arra gondoltam, hogy érted mennék 7.-re.-mondta reménykedve.
-oo,hát... khm...jó.-rendben.
A kedvenc éttermem, az utcánktól volt pár háztömbnyire eléggé híres,volt ahhoz képest, hogy milyen kicsi. Ilyen McDonald's szerű volt csak elegánsabb. George's restaurant, volt a neve a helynek egyébként George nagyon rendes fickó volt. Barna hajú,és szakállas, 50-es éveiben járt. A felesége Suzanne nagyon tündéri volt. A fehéres szögegyenes hajával, és barna nagy szemeivel.
-figyelsz?-kérdezte A.
-igen.
-biztos,akkor mit mondtam? -kérdezte.
-hát azt,hogy...nem tudom.
-azt mondtam , hogy akkor este,és azt is hogy haza kell mennem mert anya vár.
-oké,persze,szia.-mondtam, és már adtam volna neki egy pacsit amikor, mellém jött és adott egy puszit, legalábbis akart,csak éppen időben, bújtam ki a keze közül.
-akkor én most megyek ,szia.-mondtam ismét,majd elfutottam.
Igen,igaza volt anyának,August határozottan nem csak barátságot akar.
YOU ARE READING
Cameron 'N' Me
Teen Fiction#1-after🏆 #1-stars 🏆 ,,Remek volt az életem előtte,de most mégsem tudnék élni nélküle. " -Cameron Dallas. -utállak! -mondtam. -dehogy utálsz,te imádsz engem.-mondta Cameron.