I kissed a girl

1 | Papír galacsin

„Te voltál az egyetlen aki képes volt mosolyt csalni az arcomra, a puszta jelenlétével.”

--------------

Ｖ Ｉ Ｃ Ｔ Ｏ Ｒ Ｉ Ａ   Ｓ Ｍ Ｉ Ｔ Ｈ

-------------

Nem bírtam nem rá nézni. Körülbelül 16 éves volt, szőke hajú, kék szemű és szemüveges.
  Érdekesnek találtam a szótlanságát.
Nem akart beilleszkedni. Nem akart barátkozni senkivel.
  Olyan gyönyörű és titokzatos.
-Victoria, figyelsz te rám? - kérdezte Lili az egyetlen, és egyben a legjobb barátom.
-Őőő bocsi elmondanád újra?
-Na csak annyit mondtam hogy Craig tök helyes.
-Ahaa... Van ilyen nevű osztálytársunk?
-Igen éppen az új lányt nézi! Tudod Craig Matt.
-Mi?
-Szerintem is, menjünk oda a lányhoz!
-Ne, ne. Várj mi?
-Egyértelműen tetszik neki hogy Craig nyomul rá!
-Igen? - tátottam el a szám.
-Uhuum. - bólogatott Lili.
-Inkább gyere vegyünk valamit a büfében! - váltottam témát.

××××

A sorban még hárman álltak előttünk.
-Gluténmentes szendvics van?
-Igen drágám!
-Akkor szeretnék egyet.
Jézusom két méterre áll tőlem.
-Nézd már itt van az a lány!
-Igen Lili látom.. - húztam el a szám.
-Veszel valamit?
-Nem, vegyél csak.

Gondolkodásomból a csengő szakított ki.
-Menjünk el késünk rajzról. - mondtam.
-Okés. - majd elkezdtünk futni az iskola másik szárnyába.

-Ms. Smith legközelebb gyorsabbnak kell lenni ha be akar érni. Ez magára is vonatkozik Ms. Hood.
-Igen tanár nő - mondtuk kórusba.
-A mai feladatotok az lesz hogy egy kedvelt személyt vagy tárgyat lerajzoljatok.

Neki is álltam lerajzolni az új lányt akinek nem tudtam a nevét, valaki azonban hátulról dobált papír galacsinokkal.
-Mivan?! - fordultam hátra, indulatosan.
-Semmi. - mosolygott a mögöttem ülő Craig.
-Akkor miért dobálsz?
-Abba hagyom ha eljössz pénteken a bulimba. - még mindig vigyorgott
-Nem hiszem hogy ra érek..
-Akkor nem fejezem be.
-Jó lehet elmegyek.-adtam be a derekam
-Ezazz,hidd el nagyon jó lesz, elhívtam mindenkit, az új lányt Hemmingséket, meg a végzősöket is.
  Jézusom. Az új lány.
-Hogy hívják az új lányt?
-Blair, Blair White.
-Értem.. - gondolkoztam el
-Na legyél, ott nálunk pénteken hatkor. - és többet már nem dobált a galacsinjaival.

Blair... Blair White..