-Ez biztos?-kérdezi a menedzserem.
-Igen, Jake tuti! Nézd meg!-nyújtom felé a borítékot.
-Azta ****! És... Holnap után... És... Vilu ez...
-Tudom. Tudod. Mindenki tudja. Szerelmes vagyok belé... Dehát... Nem tudom, hogy ez miért...
-Holnap repülővel New Yorkba kell mennünk. Ott lesz turnén. Aztán egy csomó próba. Majd megy Párizsba.
-Igen.-bólogatok. Már fejből tudom a levelet, annyit olvastam. -Akkor... Vilu. Ebben az áll, hogy ha nagyon jól szerepelsz vele, maradhatsz, és még ki tudja! -Jake... Ez...
-Tudom. Ne hamarkodjuk el a dolgot. De erre nem mondhatsz NEMet.
-Nem is fogok.
Bementem a hotelszobámba és összepakoltam a cuccaimat. Anyát, apát felhívtam, hogy a héten és talán még pár hétig nem megyek haza. Nem örültek neki, de beletörődtek. Nem volt más választásuk. Megszokták, hogy sztár vagyok. Sok szerencsét kívántak és letettük. Behúztam a bőröndöm zipzárját. Akkor holnap után... Megismerkedek Johnny Orlandóval. Életem egyik jelentős részével. Mint kiderült... Eddig is nagy szerepe volt az élemben, de ezután a nap után, olyan volt mintha összeházasodnánk. Mivel, hogy... Na jó... Ezt majd később... Másnap, elindultunk New Yorkba.
