Megbabonázott

2.

-Csak Alicenek vittem volna kávét.-vakarta meg a tarkóját-Te sírtál?-lepődött meg az arcom láttán.
-Nem fontos.-kezdtem el hátrálni és fel szaladtam fel a lépcsőn. Na ez gáz volt. Úgy éreztem ennél sokkal gázabb már nem lehet ez a nap. Tehetetlenül ültem az ágyamra és néztem ki a fejemből. Ajtó csapódásra figyeltem fel. Anya hazajött.
Hallottam ahogy Alice és Ryan megy le a lépcsőn. Biztos Alice bemutatja anyának Ryant, ami furcsa,mert ez nem gyakran fordult elő eddig. Talán hosszú távra tervezik a kapcsolatot?
Ennek a gondolatnak nem is szenteltem sok figyelmet mert nem sok rá az esély. Ezen a napon nem is csináltam már sok dolgot,mikor senki nem volt a földszinten ,bevertem egy szenyát és mentem is aludni.

                               ***
-Deb elviszlek titeket a suliba,de akkor kelj fel és készülj.-keltem anya éles hangjára.
Kómás fejjel a fürdőszobába battyogtam, ahol megmostam az arcom,és elkészültem. A mindennapi müzlim is megettem,majd fogtam a táskám és indultam a kocsihoz. Egy jó öt perc múlva végre Alice is ide vonszolta a seggét.
-Bezzeg ha most én jövök később akkor már egyből le lennék baszva.-szaladt ki a számon.
-Deborah most azonnal befejezed ezt, vagy akár gyalog is mehetsz az iskolába!-Alice egyetértően bólogatott és flegmán nézett rám.
Gyűlölöm ezt. Amikor anya Alice pártját fogja. Elegem is lett,kivágtam a kocsi ajtaját,és gyors léptekkel megindultam az iskolába.Könnyek gyűltek a szemembe és azon gondolkodtam ennél nem lehet rosszabb napom. Talán tévedtem.

Végre megpillantottam az iskolát és még gyorsabban szedtem a lábaim.
De hirtelen földbegyökerezett a lábam. Az iskola aulájában Ruby Adam nyakában csüngött. Boldogan vihorásztak a "banda tagokkal". Várjunk csak. Megakadt a szemem Ryanen és Anthonyn.Ők mit keresnek ott? De engem leginkább most a féltékenység viselt meg. Hatalmas kő terhelte a szívem. Miért? Mi van meg Rubyban ami bennem nincs meg? Biztosan vele csókolózott tegnap Adam. Elsuhantam a társaság mellett, legalábbis akartam mert Adam szólított meg. Hirtelen megtorpantam és felé fordultam. Szívem hevesen zakatolt.
-Csak nem a nővéred pasijára hajtasz? Hallottuk hogy néztél rá tegnap.-mikor az utolsó szó is elhagyta a száját, elöntött a düh és minden létező fájdalmas érzés. Ryan vagy Alice mondhatta? Most Adamnél az a maradék esélyem is elúszott? Ezek a gondolatok kavarogtak a fejemben,mikor hangosan kezdett el sípolni a fülem,szédülni kezdtem,és tántorogva néztem a rajtam nevető társaságot. Hirtelen elsötétült minden.

                               ***
Nehezen de kinyiottam szemeim. Fehér szobába feküdtem. Pontosabban a suli orvosnál.
-Deborah, egy rövid időre eszméleted vesztetted, ennek okát nem tudjuk. Szeretnék még pár vizsgálatot véghez vinni, utána elmehetsz. -állt felettem az orvos. Óvatosan felültem,viszont szembe velem Ryan állt.
-Kérem Ryan várakozzon kint amíg elvégzek pár vizsgálatot.-Ryan engedelmesen bólintott és elhagyta a szobát.
Pár perccel később, miután a doktornő elvégezte a vizsgálatokat,kiléptem a helyiségből.
Ryan zsebretett kézzel várt rám.
-Semmi szükség arra hogy te itt kísérgess.-indultam meg a terembe ahol zajlik az órám.
-Deborah kérlek várj egy percet. Valamit muszáj elmondanom.-ragadta meg a karom,és maga felé fordított.
-Hallgatom.-néztem egy pillanatra a szemébe,de el is kaptam a fejem mert zavarba jöttem volna a szemeitől.
-Én mondtam a többieknek hogy úgy néztél rám tegnap mint aki még nem látott jó palit.-nyögte ki végül,de amikor elhagyta a száját "aki még nem látott jó palit" nem bírta és elmosolyodott.
-Azta de biztosan magában valaki! Ekkora egót istenem! Nekem pont nem vagy az esetem Ryan. Te sem vagy különb a kétszínű nővéremtől, pont egymáshoz valók vagytok!-szinte ordítottam. Megszeppenve nézett, nem is tudott erre mit mondani. Megfordultam és faképnél hagytam.

                               ***

Az órák lassan teltek. Szerencsére nem láttam többet se Adamet se Ryant. Zoeval elmentünk suli után a mekibe,és áthívtam hozzánk.
Éppen néztünk egy horrort mikor Alice berontott.
-Jézusom!-ugrottunk fel egyszerre Zoeval.
-Gondoltam szólok Deb hogy fél óra múlva átjönnek a többiek gondolom te is lent akarsz lenni Adam miatt.  Zoe is maradhat ha nagyon muszáj.-forgatta a szemeit.
-Anya nem jön haza?-gondolkodtam.
-Túlórázik szóval csak este tízkor ér haza.
-Kik lesznek itt pontosan?-harapdáltam a szám szélét.
-Ugye, Adam,Ryan,Adam haverja Ben,Polly,és Anthony. Jóba lettünk Adammel és Bennel.-dőlt az ajtó félfának.
-O-okés. Pont akartam kérdezni hogyhogy jóba lettetek Adamekkel.-halkult el a hangom.
-Teljesen mindegy,örülj neki.-kacsintott gúnyosan.-Bár már mindegy mert elvileg Rubyval összejöttek. Nem is értem azzal a libával hogy szűrheti össze a levet.-forgatta a szemét. -Na de majd lent tali.