7. AZ EMBERI ERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS ETIKAI VONATKOZÁSAI
A munkaadók és a munkavállalók magatartásából illetve a köztük levő kapcsolat jellegéből sajátos társadalmi, jogi, valamint emberi problémák következnek, amelyek gyakran valamilyen etikai problémát is tarkarnak. A szervezeteken belül, ahol emberek dolgoznak és érintkeznek nap mint nap egymással, az etikátlan magatartás számtalan, többé vagy kevésbé súlyos esetével találkozhatunk. Az emberi erőforrások menedzsmentjében előforduló etikai problémák közül itt két fontosabb kérdést érintünk: az alkalmazottak személyes problémáiból következő etikai kérdéseket, valamint a hátrányos megkülönböztetés problémáját.
7.1. Személyes problémák
Az emberi kapcsolatok sajátosságaiból adódóan a menedzserek gyakran kerülhetnek olyan helyzetbe, amikor az alkalmazottaik személyes problémáikat is „beviszik a munkahelyre", vagyis ezek problémák befolyásolhatják a saját és a többi dolgozó eredményességét, néha pedig a munkahelyi biztonságot is. Bár ezeket a problémákat lényegileg a munkahelyen nem mindig lehet megoldani, fontos, hogy a vállalatvezetés miként viszonyul ezekhez és hogyan reagál a konkrétan előforduló esetekre és a stresszhelyzetre általában. Az alkalmazottak személyes problémái rendkívül sok félék lehetnek, a leggyakrabbak közt kell azonban megemlíteni a házastársak és a nepotizmus kérdését, a szexuális zaklatást, valamint a szenvedélybetegségeket.
A házastársak alkalmazása ugyanazon a munkahelyen számos problémát vet fel, vannak ugyanis előnyei, de hátrányai is. A fejlett országokban a diszkrimináció-mentességre hivatkozva sok helyen feloldották a nepotizmus tilalmát, vagyis nem tilos közeli rokonok vagy akár házastársak alkalmazása egyazon munkahelyen. Ez utóbbi előnyei közt említik, hogy segíti a hosszú távú foglalkoztatást, csökkenti a toborzási és az áthelyezési költségeket, ösztönzi a házastársakat, hogy (együtt) elfogadjanak áthelyezéseket és kevésbé fogékonyabbá teszi őket rivális cégek állásajánlatai iránt. Ugyanakkor több hátránnyal is számolnunk kell, éspedig: mivel a legtöbb házasság nem problémamentes, fennáll a veszély, hogy az egymás közötti problémáik a munkahelyen is jelentkezni fognak; előléptetéskor, áthelyezéskor vagy jutalmazáskor esetleg tartanak attól, hogy nem egyénileg, hanem csapatként fogják elbírálni őket, ugyanakkor ha az egyiknek valamilyen munkahelyi problémája van, netán konfliktusa támad valakivel, akkor a másik nem maradhat közömbös; fegyelmi eljárás vagy elbocsátás esetén pedig fennáll a veszély, hogy mindkettőjüket elveszítjük (W. F. Cascio, 1992).
A szexuális zaklatás kérdése sokat vitatott és erősen mediatizált téma. A zaklatás definícióját és büntetőjogi üldözését a legtöbb fejlett országban (néhány éve pedig Romániában is) törvény írja elő. Bár az egyes esetek értelmezése jelentősen eltérhet egymástól, ma már általában elfogadott, hogy szexuális zaklatásnak minősül az, ha valaki munkahelyi pozíciójával visszaélve (például jutalom kilátásba helyezésével vagy elbocsátással való fenyegetéssel, zsarolással) nemi érintkezést próbál kikényszeríteni beosztottjától vagy munkatársától. A szexualitással kapcsolatos normák változásai és változatossága azonban gyakran nem teszi világossá, hogy mi számít megengedettnek és mi az, amit már zaklatásként lehet elkönyvelni.
A szenvedélybetegségek a munkahelyen általában azért jelentenek problémát, mert hatással vannak a munka hatékonyságára, veszélyeztetik a dolgozók egészségét, a súlyosabb esetek pedig az érintettek munkahelyi kapcsolatait, sőt néha a munka biztonságát is. A leggyakrabban előforduló szenvedélybetegségek nyilván az alkoholizmus és a drogfüggőség, azonban némely munkahelyen komoly problémákat okozhat a játékszenvedély, a számítógépes (internet-) függőség, a szexuális függőség, a kleptománia és egyéb személyiségzavarok is. Az alkohol és a kábítószerek fogyasztását a munkahelyen a legtöbb országban törvény tiltja, ami azonban magát a problémát nem oldja meg. Az ilyen problémákkal küszködő alkalmazottak kirekesztése nem segít, hanem csak ront a helyzeten, ezért a kollégák, felügyelők, menedzserek személyesen, pozitív hozzáállással, motiválással, rábeszéléssel segíthetnek, de még jobb, ha pszichológusok ill. szakavatott tanácsadók segítségét veszik igénybe.
