Vörös hattyú
Mint a skarlátvörös éjszaka
A sötétség felett
Elrejtheted a félelmedet
Hazudhatsz, kedvesem
Csak álmodj örökre, mint ez
Azokat a vérfoltos szárnyakat
Tárd szélesre őket!
Mi a hazugság?
Mi az igazság?
Miben higgyek a saját életemben?
Mint egy bukott angyal
Elmosódott az idő szélén
Aztán leesett
A csillagos éjszakába
Csakúgy mint egy istennő
Az örökkévalósághoz szorosan ragaszkodva
Repülj a mennybe!
