Anya, meleg vagyok...

Az a "jó" másnap

          

"Reggel"(délután 3kor) felkelve szervezetem vízért könyörgött. Szobámból kilépve "kis"kutyám öröme nem segített az így sem teljes egyensúlyomon. A földre estem és nyelve akár a villámcsapás az arcomon termett. Az 5 métert a szobám és a konyha között 5 perc alatt tettem meg. Az áhított helyiséget elérve egy pohár víz hevert a pulton, mellette egy darab papír terült el, rajta egy kis rózsaszín bogyó és egy írás: Láttalak haza jönni eléggé kivoltál. Ezt vedd be. Jó másnapot. A reggeli rutinom következett, megfőztem a teám és kiültem cigizni. Megszokottan telt a napom. A kínzó fejfájásom is enyhült hála a gyógyszernek. Észre vehette hogy fent vagyok így rám is irt.
-Szia jó reggelt akarom mondani estét kis alkeszem😂😂❤️
-Azért te sem panaszkodhatsz❤️-
vágtam vissza egyből(ő is volt ebben a három hétben rettentően részeg)
Egymás vérének szívása lételeme volt nem létező kapcsolatunknak.
6 óra lehetett, Anyukám hazaért és elnézve jó kedve volt, gondoltam nincs is jobb alkalom megbeszélni vele a találkozót. Csak egy apró dolgot felejtettem el, még nem "kámíngáútoltam"(tudom, hogy coming out) Az este jól kezdődött. Együtt főztünk, leültünk vacsizni.
- Figyu anya lemehetek Debrecenbe?

- Nem, egyedül nem

- Ha jön a Janka? (A legjobb barátom, egy buszon ismerkedtünk meg, majd leírom, vicces story)

-Akkor benne vagyok, de minek is mennél le Debrecenbe ?

-Hát a Ádi miatt.

-Az meg ki?????

-Hát a barátom aki még nem a barátom.

-Valami új barát ?

-Nem. anya el kell valamit mondanom. A fiúk jönnek be....

-Tessék !?

-Elakartam már mo... (itt félbe szakított)

-Nem tudod eldönteni 14 évesen hogy mit szettnél!

-De anya, belészerettem.

-Én azt sem tudtam ennyi idősen, hogy mi az, hogy szeretni. Nem hogy kitalálom, hogy én most "buzulok"

-Én nem tehetek arról, hogy te mit nem tudtál és csináltál ennyi idősen.

-NE MERÉSZELJ VELEM ÍGY BESZÉLNI.

-TE MEG NEM  VAGY ABBAN A HELYZETBEN HOGY ELDÖNTSD, HOGY MIT ÉRZEK. ÉN VAGYOK AZ EGYETLEN AKI EZT TUDHATJA.

-NEM TUDOD ELDÖNTENI, JA ÉS SZÓ SEM LEHET RÓLA HOGY LEMÉSZ "BUZULNI"

-JA PERSZE NEM TUDOM ELDÖNTENI HOGY FELÁLL-E A FASZOM EGY MÁSIK FASZRA, ÉS HA NEM ENEGEDSZ EL AKKOR MAJD LE MEGYEK ENGEDÉJ NÉLKÜL. (ekkor már sírva üvöltöttem)

-AKKOR KÖLTÖZHETSZ APÁDHOZ. ÉS SOHA TÖBBE NEM BESZÉLEK VELED HA EZT MEG MERED TENNI. (Persze ekkor túlzott. 2 éves voltam amikor a szüleim elváltak, mert apám egy másik nőbe volt szerelmes. Nem mondhatná rossznak a kapcsolatunkat, de nem volt meg az a tipikus "amerikai filmes" apa-fia viszony.)

-EZ ÖVÖNALULI VOLT.- és ezzel viharzottam először be a szobámba a cigiméért majd ki a teraszra rágyújtani. Ezután meg hallottam, ahogy üvölti NE MERESZELJÉL ITT HAGYNI, de pont leszartam. Kint álltam a teraszon a dohány nyugtató füstje járta átt testem. Lelkem kis darabja a füsttel szállt el messzire, olyan messzire, hogy soha ne szerezhessem vissza. Elmentem sétálni, kellet a friss levegő, elkezdem futni próbáltam démonjaim elől elrohanni. De nem ment jöttek, üldöztek és  nem menekülhettem. Leültem és rágyújtottam értem ahogy a könnyeim utat törnek maguknak és ezzel legyőznek engem. Ültem ott és sírtam, mint a kisgyermek kitől elvettek az utolsó cukorkát. Telefonom rezgett zsebemben, mint ha vigasztalni akart volna. Kezembe vettem és láttam, hogy írtak. Janka volt az, valahogy mindig megérzi ha baj van. Elmondtam neki mi történt. Nagyon jóban voltak anyukámmal, de most haragudott rá. Zavarta, hogy megbántott. Felhívott és próbál vigasztalni, de nem ment neki csak, mint eső az égből potyogtak könnyeim. Már 10 óra lehetett, amikor haza indultam. Egész úton beszélgettem vele. Néha-néha meg is tudott nevetetni. Haza értem anya ült a kanapén. Rám várt... Rámézett és azt mondta: -Sajnálom amiket mondtam. Viszont ell kell nekem is mondanom valamit. Méhnyak rákot diagnosztizáltak nálam. Ezt akartam elmondani neked. Teljesen összetörtem... Egy erős nő képe élt bennem mindig, amikor anyámra gondoltam. Nem tudtam mihez kezdeni. Nem tudtam a szemébe nézni, olyan csúnyán beszéltem vele. Be mentem a szobámba és észre vettem, hogy egy összetűzött papírtömeg hever az asztalomon. Anya lelete volt az. Az orvosira szeretnek majd járni és ezt ő is tudta. Gondoltam elolvasom rengeteg dolgot tudtam már, nagyon sok dolognak utána néztem. Leültem kinyitottam laptopom és egy latin-magyar szótárat nyitottam meg. Kezembe vettem a kórlapot és neki is kezdtem. Fél óra alatt végeztem vele, vagy ezerszer átolvastam. Olyat írt amit amire anyukám szavaiból nem számítottam. Ciszta volt a méhnyakán. Megkönnyebbültem... a citológiai (gyengébbek kedvéért ezzel a labor-vizsgálattal lehet kimutatni a rákos szöveteket) eredmény meg nem érkezett meg de már könnyebben tudtam aludni. Lefeküdtem és próbáltan elaludni, de nem ment. Így inkább rá írtam Ádira. Elmondtam neki mindent, próbál életet lehelni belém, de nem sikerült. Az nap este nem tudtam vele tovább beszélgetni és aludni sem. Feküdtem ágyamban és gondolataim kavarogtak fejemben. Hibásnak, önzőnek éreztem magam. Fájt ahogy beszéltem vele. Fájt, hogy nem vetten észre hogy beteg. Más nap reggel nem mentem be suliba. Nagyon fáradt voltam, az alváshiány nem a legjobb barátja a szervezetemnek. Gondoltam, hogyha úgy sem tudok aludni és hajnalok hajnalán fent vagyok, akkor már legalább leszek hasznos is. Így gondoltam csinálok, reggelit mire anya felkell. Imádok főzni és jól is csinálom, a szerénységem elő jött. Szóval, gondoltam csinálok villás reggelit és készítek mellé egy Lattét. Szépen körülnéztem a hűtőben, bacont, tojást, és virslit vettem elő. A fagyasztóban lévő félkész baguetteket is be tettem sülni. Anya utálta az ágyba reggelit, így megterítettem és felkeltettem. Álmosan csoszogott ki a szobájából. Értetlenül nézett rám.
-Békülős reggeli ?
-Benne vagyok
A reggeli egymás kínos vizslatásával telt. Csak néztük egymást és nem tudtunk mit mondani.
Befejeztük, majd elpakoltam. Aznap egész nap döglöttem, mikor Ádinak szüntette volt beszélgettünk. Este egész könnyel elaludtam, hála a fáradtságnak. Így végződött ez a rémes két nap.

Egyre többen vagyunk. Köszönöm az olvasást remélem, tetszik. Igyekszem hetente új résszel jelentkezni. Ha akármi kritikátok lenne, azt örömmel venném ha megírnátok. És akkor találkozzunk a következő részben.😊❤️