4 VS 7 (Blackpink/BTS ft. League of Legends FF.)

Maga a halál

Köszönöm a Riot-nak hogy frissítették Akalit, ezzel is megbojgatva eddigi elképzelésemet, és felpörgetve az eseményeket.^^

- Én több vagyok mint aminek te gondolsz engem - suttogta ajkaimra. Tetőtől talpig kirázott a hideg, akaratlanul farkaim is az ég felé meredeztek, akár egy... macskának.

- Mondtam, hogy cica vagy - vette észre Yoongi, mire csak hátrébb léptem.

- Amúgy mi vagy? - tereltem a témát - Már ha nem az aminek gondollak?

- Az még titok - indult el az egyik irányba. Mi Jisooval persze követtük, nem tudva éppen merre vezet minket.

Lassan gyalogoltunk az erdőben, amikor is egyre hagosabb susogásokra lettünk figyelmesek. Ahri látásával észrevettem egy nagy rakat sárga tollat a lombok között. Csak nem...

- Ide nézz - pattant le Rakan közvetlenül elénk - Figyelemelterelés!

Éppen hogy kimondta, én már kapcsoltam is, és félrelöktem Akalit, így a felkaromba álltak bele a hegyes lila tollak.

- X-xayah - kaptam a fájó ponthoz.

- Honnan ismersz? - hallatszott egy női hang a magasból.

- Kérlek, ne bánts minket - kerestem a tekintetemmel - Egyikünk sem ember.

- Tényleg? - ugrott a fiú mellé. Yoongi már meg is emelte a kaszáját, de karomat elé nyújtva jeleztem, hogy tegye le.

- Én is vastaya vagyok - kezdtem - Ő itt egy race-darkin, ő pedig egy árnyharcos.

- Ezt eddig is láttam - flegmázott - Csak arra voltam kíváncsi, ki az a lány. És gondolom te is tudod, hogy az árnyékharcosok csak sima emberek.

Alig hogy kiejtette száján ezeket a szavakat, két éles tollat küldött a lány felé, aki csak kitűnő reflexeinek köszönheti, hogy csak elvágta felkarját, és nem az én sérülésemmel azonosat kapott.

- Hagyd őket - állt ki mellettünk higgadtan a démonfiú - Mi csak pont erre sétáltunk, húzzatok el a p*csába, már a f*szom tele van veletek!

- Valaki nem tanult elég illemet - ugrott hozzá a sárga, majd a levegőbe lökte. Barátunknak látszólag megtelt a pohara, így éppen hogy megragadta fegyverét már el is tűnt. A kasza vészjóslóan lebegett Rakan felett, ő maga is egyre szaporábban vette a levegőt. Egy pillanat alatt Kayn kiugrott a fiú testéből, mély sebet hagyva annak hasfalán. Az ifjú vastaya erőtlenül hullott a földre, amit társa nem hagyott tétlenül. Mellétérdelt, amíg fájdalmas könnyei el nem áztatták a sebét.

- Ezt még nagyon megbánod - nézett fel ránk, majd felugrott, és rengeteg éles tollal halmozta el tehetetlen testünket. Ám a darkin kitárt karokkal vetette magát az útjukba, kidolgozott felsőtestével felfogva őket.

- Még sok dolgot meg kell tanulnod - görbültek ajkai gonosz vigyorra, majd egyik kezével kirántotta magából a lila fegyvereket. Ismét megmarkolta kaszáját, és odaugrott a lányhoz, egy fordulással mély vágást ejtve hasfalán. Ennyivel nem elégedett meg, így lesuhintott a már fekvő lányra, még több hasadást teremtve a tehetetlen testen.

- Yoongi, ez már sok - szólt rá Akali, mire egyet szusszant, majd tovább indult. Nem tudtunk mit kezdeni a két sebesültel, így hagytuk a dolgot, biztos healelnek vagy regenerálódnak.

Lassan gyalogoltunk az erdőben, majd a piros virágos mezőn folytattuk utunkat. A mellettünk lassan csörgedező, mágiában dús Pázsitfolyót ismét színesebbnél színesebb gyümölcsök töltötték meg. A tekintetem megakadt pár narancson. Benyúltam a vízbe, majd odanyújtottam egyet a sérült lánynak. Ha Gp-t healeli, akkor minden bizonnyal másokat is.