Ezt nem így terveztem JÓ! ÷ Szalai Ádám ÷ Nagy Dominik÷

Ez csak munka!

Egy hét telt el mióta Ádámmal megbeszéltük a dolgokat, hogy barátok leszünk. Eddig jól megy néha elmentünk együtt kondiba és jót nevettünk azt hittem nem lesz gond. Rosszul hittem. Egy átbulizott éjszaka után nem a saját szobámba ébredtem és rá kellett jönnöm, hogy nem is sajnálom beleszerettem Szalai Ádámba, de Domit is szeretm. Gondolat menetemet Ádi zavarta meg.
- Beléd szerettem sajnálom nem tudok ez ellen mit tenni.- hajtotta le a fejét Szalai.
- Én is így érzek, de Domit is szeretem adnod kell egy kis időt, hogy átgondoljam ezt az egészet. Domi ezt nem tudhatja meg. Jó?- Szalai csak bolintott egyet. Dominikról jut eszembe ma egyre jön, hogy elvigyen valahova ugyanis Pali elengedett erre a hétvégére, hogy vele legyek én meg megcsalom őt szörnyű ember vagyok.
Fél egy mulhatott mikor kopogtak az ajtómon. Mikor kinyitottam egy hatalmas rózsacsokor volt a szemem elött majd Dominik bukkant elő mögüle. Vázába tettem a virágot majd jó szorosan megöleltem és egy hosszú csókba hívott. Annyira hiányzott, de ott van Ádi akit szint úgy szeretek mint Domit. Nehéz annyira nehéz és úgy elmondanám valakinek, de nem lehet nem tudhatja senki csak Ádi meg én. Dominikkal elmentünk Pestre . A bálnában vacsoráztunk. Éppen a desszertet vártuk mikor megszólalt.
- Januárban visszamegyek Varsóba szeretném, ha velem tartanál.- nem tudtam sírjak vagy nevessek.
- Nekem itt van az egész életem és elvárod tőlem, hogy egy ilyen nehez döntést hozzak. Te vagy mindenki más?- nevetek kínomban.
- Nem kérem most a választ csak azt szeretném, hogy gondold át.- simogatja meg a karomat.
Miután befejeztük a vacsorát sétáltunk egyet aztán Domi visszavitt, mert nekem holnap dolgoznom kell. Tíz perc sem telt el, hogy kopogtak az ajtómon. Ádi volt csak úgy letámadott. Nem lett volna szabad engednem neki, de nem tudtam ellenálni neki. Akartam, hogy megcsókoljon, akartam, hogy hozzám érjen.
Ám ekkor nem várt dolog történt.....