Be my lover

10. Fejezet (The End)

*PISTI POV*

Miután leérkezett a repülőnk nyugodtan foghattuk meg egymás kezét Janival. Mivel már Los Angelesben vagyunk, ezért Nessaly-ék is követték a példánkat.

Egy kis idő után a szállásra értünk, ami a part mellett volt. Rögtön ledőltem a nagy franciaágyba és Jani is követte a példámat. Éppen, hogy csak ledőltünk, de én már hevesen Jani ajkaihoz kaptam. Viszonozta rögtön a csókomat, miközben nyelvünk már rég heves táncot jártak. A hajába beletúrtam, ami mindig puha. Ő már pólóm alját keresgélte, de rásegítettem és levettem magamról. Követte a példámat, és ő is lehúzta magáról a pólót.

*Egy kis idővel később*

Arra ébredek, hogy Jani mocorog a mellkasomon. A takaró a hasam közepéig van felhúzva, közben Jani hátát simogatom.

-Szia!- suttogja nekem, majd arcon csókol.

-Szia!- suttogom neki szintén, és egy hajtincsét birizgálom.

-Jól vagy?

-Tökéletesen!- mondom neki, majd magamhoz húzva egy puszit nyomok a homlokára.- Mennyi az idő?

-4 óra!- azt kell tudni, hogy körülbelül 2 óra környékén érkeztünk a szállásra. – Valami baj van?- kérdezi tőlem.

-Nem nincsen! Csak elgondolkoztam.

-Min?

-Azon...- itt picit elakadtam, mert nem tudom, hogy hogyan kérdezzem meg tőle.

-Pisti! Min gondolkozol?- kérdezi, majd megböki a hasam.

- Megígéred, hogy velem maradsz örökké, bármennyire is egy hülye vagyok, és el akarlak engedni?-kérdeztem tőle nyugodt, és kedves hangon.

-Megígérem, hogy örökké veled maradok, Fábián István!-mondja majd lágy csókba forrnak össze ajkaink

-Nagyon szeretlek Jani!

-Én is téged!

Egy kicsit később lementünk a partra, ahol Azmo és Jani rögtön bevetették magukat a vízbe.

-Mióta tart?- kérdezi Nessaj felém fordulva.

-1 hónapja lassan, Nektek?- kérdezek vissza.

-2 hónapja- mondja Nessaj egy óriási vigyorral az arcán. Wow! Nem gondoltam volna, hogy ilyen sok ideje együtt vannak már.

-Sok boldogságot haver!

-Szintúgy!

*Este a szálláson*

Még 2 nap van az útból, amit ki tudunk élvezni. Arra gondoltunk, hogy holnap el fogunk menni New York-ba is, mert még egyikünk se volt, és nem akarjuk kihagyni ezt az alkalmat.

*2. NAP*

Korán kelés, készülődés és indulás. New York egy elég nagyváros, és szeretnénk bejárni.

A Central Park-kal kezdtük. Végig jártuk az állatkertet, ettünk fagyit, vlogoltunk, meg sok minden. Itt szerencsére nyugodtan adhattunk egymásnak csókot, foghattuk egymás kezét. Nem volt ezzel semmi gond. Voltunk a közlekedési múzeumban is ahol egy bazinagy anyahajó is volt. Gyorsan eltelt ez a nap is. Sokáig tartana, ha részleteznem kellene.

*3.NAP*

Mai napra azt terveztük, hogy egész nap lent leszünk a parton, mert rohadt jó idő volt és hát ezt ki akarja kihagyni?! Most én is meg Nessaj is bementünk a vízbe. Indulok be szépen lassan, mikor Jani egy erős lendülettel ráugrik a hátamra és vele együtt beleborulok a vízbe.

-Jani, bazdmeg!- állok fel, miközben szakad ki belőlem a röhögés.- Ezt még vissza fogd kapni.- mondom neki, veszek egy nagy lendületet és szemből ráugrok. Kijövünk a vízből, majd Jani egy csókot lehel ajkaimra. Viszonozom csókját, majd elengedem.

-Remélem ennek soha nem lesz vége.

-Soha nem lesz vége, ígérem!- mondja, majd ujjainkat összekulcsolva kisétálunk a partra.

*A HAZAÚT NAPJA*

Tegnap körülbelül 6 óra felé értünk vissza a szállásra, mert még ma össze kell pakolnunk, mert este 8-kor indul a repülőnk vissza, szeretet országunkba, Magyarországra. Délben keltünk fel, mert a reptéren is sokat kell várni, meg alapból 2 óra oda az út és hát nem akarjuk lekésni a gépünket, mert az elég kínos lenne.

*A REPÜLŐN*

Már kezdett esteledni, de az ülésrendünk ugyan az volt. Jani az ablak mellett, én meg mellette. 12 órás a repülőút, szóval még indulás előtt kerestünk sorozatot, amit tudunk nézni. A Trónok Harca mellett döntöttünk, mert mind a ketten szeretjük azt a sorozatot.

Már bőven hajnal volt, mikor kint lehetett azt látni, hogy elég nagy a vihar odakint. Erősen fúj a szél, szakad az eső. Minket ez nem is zavart amíg...

-Kérjük utasaink figyelmét! Kössék be magukat, mert egy erős viharba keveredtünk!

Rögtön Janival az övek után kaptunk, amit elég gyorsan át is húztunk a lábunkon. Kezeit kerestem, és ahogy megtaláltam, ujjainkat összekulcsoltam és szorítani kezdtük egymás kezeit.

Nem változott a helyzet. Csak rosszabb lett. A repülő hirtelen sebességgel elkezdett a földbe zuhanni.

-Jani, tudd meg, hogy szeretlek, szerettelek és szeretni is foglak!

-Tudd, meg, hogy én is.- mondtam, majd az másodperceimet Janira áldoztam. A gép zuhan és zuhan.

Tényleg örökké tartott ez a szerelem. Miért nem eszméltem rá hamarabb, hogy mi is történik?!

-Jani?

-Igen?

Életem utolsó csókját adtam neki. Miután eltávolodtunk egymástól és egy öleléssel távoztunk el. 

Egymástól.

A világtól

Mindenhonnan.

Örökké.

-Amíg a halál el nem választ.

amíg a halál el nem választ

THE END

  ---------------------------------------------------------  

Sziasztok! Nagyon nagyon köszönöm, ha idáig eljutottál. Ha tetszett nyomj rá a kis csillagra, és ha szeretnél más történeteket látni tőlem akkor mindenképpen írd meg kommentben.

Minden kommentet, csillagot és olvasót köszönök nektek! Baszók vagytok!

Várom az ötleteket következő sztorikhoz a kommentekben!