Unknown

• O N E •

A telefonom csörgésére keltem. Kikapcsoltam az ébresztőm, majd felültem az ágyamban és sorra vettem a mai teendőim listáját.
Jó hosszú nap lesz.-gondoltam magamban
Feltápászkodtam, kimentem a fürdőbe és elvégeztem a kis reggeli rutinom. Felkaptam magamra a ruháimat-amik nem túl színesek, mivel a fekete és a szürke a kedvenc színem, majd fogtam a fésűm és megpróbáltam valami emberit kihozni a hosszú,dús barna sörényemből. A sminkem csak egy szempillaspirálból, szemceruzából és tusból állt. Gyorsan rendbe tettem a szobám, majd kisiettem a konyhába.
Egy kis házunk volt, ami egy fürdőből, egy konyhából és három hálószobából állt.
Az első szobában egy ágy és egy komód volt, itt alkoholista anyánk tartózkodott, már amikor nem a kocsmát járta.
A második szobában két ágy, két asztal és egy nagy szekrény kapott helyet, ez az öcséim- Marco és Luis- uralta helyiség.
Én pedig a harmadik szobát birtokoltam, ami egy ágyat, szekrényt, asztalt tartalmazott.
Az első szoba tejeskávé színű, a második kék, a harmadik pedig szürke volt.
A fürdő mellettem volt, amiben egy zuhanyzó, egy mosógép, egy wc és egy kézmosó kapott helyet. Ez volt a ház legnagyobb helyisége, itt a falakat homokszínű csempe borította, a padlót pedig mogyoróbarna járólap.
A konyha falai vanília színűek, itt ahogy a ház többi részében is barna laminált padló volt. A konyhabútor eredetileg fehér volt, de mivel anyám hányása nyomott hagyott rajta, így átfestettem zöldre.
A konyhában megittam a kávét, ettem egy kiflit. Az öcséimnek tányérra raktam 2-2 pár főtt virslit és mellé egy-egy szelet kenyeret, a kakaójukat pedig csak be kellet rakni a mikróba és már ehetnek is. Kimentem a ház előtti kis virágoskertbe és meglocsoltam a növényeket, majd szedtem egy kosárnyi vörös rózsát. Vissza siettem a házba, fogtam egy lapot és kiragasztottam a hűtőre.
Ez állt rajta:
Elmentem dolgozni. Majd jövök, nyírjátok le a füvet és javítsátok meg a kaput. Reggeli az asztalon, sietek haza.
Szeretlek titeket.❤

Bezártam az ajtót fogtam a kosárnyi rózsát és elindultam a virágboltba.
-Jó reggelt Mrs.Martinez! Meghoztam a rózsáit.

-Jó reggelt. Köszönöm kedvesem. A szokásos 25 szál?

-Igen Mrs.Martinez.

-Mondtam már, hogy szólíts Candelának.

-Legközelebb úgy lesz.

-Jaj Reyna, hiszen mindig ezt mondod. A kocsikulcsot az asztalon találod.

-Köszönöm Candela. Viszlát.

-Vigyázz magadra Reyna.

Candela Martinez egy idős asszony akinek virágboltja van. Kölcsön adja a kocsiját, hogy el tudjak menni a város jobb részébe dolgozni, cserébe hoznom kell neki 25 szál rózsát.

Beülök Candela Fiat 500-asába, és már megyek is dolgozni. Amint elérem a város átlagos részét meglátom a rengeteg turistát. Augusztus van, ami főszezon így minden tele van emberrel, annak ellenére is, hogy kora reggel. Megérkezem a munkahelyemre, ami Barcelona egyik legjobb hotelje. Elmegyek hátra az öltözőkhöz és leteszem a cuccaim, majd beállok a recepciós pult mögé. Pontosan 6:00-kor a főnököm elvégzi az ellenőrző körét, ha valakit ilyenkor nem talál a helyén akkor az azonnal repül. Napközben még két ilyen kört megy. Mindenkinek itt kell lenni a teljes munkaideje alatt, egy perc sem eltéveszthető. A munkaidő reggel 6:00-kor kezdődik és délután 14:00-ig tart. A munka szokásosan megy. Én azért vagyok recepciós és nem egyszerű felszolgáló, mert három nyelven beszélek; angolul,spanyolul,németül. A másik oka, pedig az hogy fiatal vagyok. És ilyenkor általában felmerül a kérdés, hogy na de mennyire fiatal?.. Hát, hogy pontosak legyünk 19. Szeptemberben kezdeném az egyetemet. Csakhogy nem kezdem, ugyanis dolgoznom kell, hogy eltartsam magunkat. Amint májusban leérettségiztem, jelentkeztem ide a hotelbe dolgozni. Suli mellett is dolgoztam csak nem itt, hanem este-éjszaka egy bárban pultosként. Még mindig dolgozom ott is, és itt is. A napom többi részét, pedig otthon töltöm az öcséimmel, vagy kint a pályán, ahol szintén az öcséimmel edzek. Ugyanis Marco boxol, Luis pedig focizik.
Végeztem a hotelben, és már megyek is haza. Az autót gyorsan leteszem Candelanál, aztán sétálok hazáig. Amint hazaérek az a látvány tárul a szemem elé, hogy a rossz kapunkat megjavították és átfestették, a füvet pedig lenyírták. Rögtön ellágyul a szívem. Nagyon szerencsés vagyok, hogy ilyen öcséim vannak, és szót fogadnak nekem, ezzel is könnyítve terheimen.
A házba belépve elkiáltom magam:
-Megjöttem!!
Közben elkezdek lepakolni. Már hallom is, ahogy a két pár láb csattog a padlón. Majd megjelennek előttem a testvéreim, és egyszerre szólalnak meg:
-Szia Reyna! Mi lesz a kaja?
Erre elnevetem magam.
-Még haza sem értem, de már az a kérdés, hogy mit kaptok enni??
-De hát köszöntünk..
Válaszolják felháborodottan. Erre csupán megrázom a fejem és legyintek.
-Spagetti lesz.
Mikor mentek edzésre??
- 17:00-ra.
-Rendben addigra elkészülök vele, és tudtok is enni belőle.
- Oké.
Hányra mész dolgozni??
- 18:00-tól éjfélig leszek a bárban.
-Rendben, mi 20:00-ra érünk haza edzésről.
-Hétvégén meccsetek lesz nem?
-De! Nekem szombaton 17:00-tól.
Válaszol Luis..
-Nekem meg szombat este 20:00-tól.
Mondja Marco..
-Akkor mindkettőre eltudok menni.
Ez mindkét fiút boldogsággal tölti el.
-Na gyerünk a szobátokba....
Én pedig elkezdtem főzni, mosni, takarítani. Majd elmentem a bárba dolgozni. A munka gyorsan eltelt, azonban ugyan olyan fárasztó volt mint mindig.. Mire hazaértem, fürödtem, és letudtam feküdni aludni, addigra már éjjel 1 óra volt. 4 órám volt az alvásra, úgyhogy gyorsan bele is húztam, és már aludtam is.