Lucas:
Reggel mikor felkeltem Jungwoo már nem volt mellettem. Ezért ránéztem az órára ami kilencet mutatott. Basszus! Fél tízkor gyakorlás! Ilyen még nem fordult elő,mivel Kun mindig keltett engem,vagy ha ő nem is, akkor Jungwoo biztos. Körülnéztem a szobába,de nem láttam egyik szobatársamat sem. Gyorsan átöltöztem és már indultam volna ki a szobábol erre bejön az ajtón a leader, aki úgy nézett ki, mint aki mindjárt felrobban.
- Lucas te meg mit csinálsz?! A menedzser perceken belül itt lesz te meg még most öltözöl?!-órdítta le a fejem Taeyong-hyung
- Sajnálom hyung mindjárt kész vagyok már csak fogat kell mosnom.- válaszoltam lehajtott fejjel, mivel tudtam, hogy most nem érdemes vele vitatkoznom.
- Jólvan, na,de akkor haladj- mondta és elhagyta a helyszínt. Ezt még megbeszélem Kunnal meg Jungwooval az tuti.
Mire végre sikerült összeszednem magam, addigra már itt volt a menedzser is. Rájöttem,hogy még nem ettem semmit sem, mindegy, majd veszek a stúdióban valamit.
Mindannyian beültünk a kocsiba a számunkra legmegfelelőbb helyre. Én Jungwoo mellett foglaltam helyet, aki az ablak mellett kuporgott az üvegnek dőlve. Elindult az autó és mindenki elkezdett beszélgetni,de engem most nem nagyon érdekelt. Odahajoltam Jungwoohoz és belesúgtam a fülébe.
- Hyung miért nem keltettél fel? Tudod te Ty track milyen ideges volt? Azt hittem letépi a fejem. - meséltem neki egy kicsit túldramatizálva a dolgot.
- Sajnálom Lucas, azt hittem Kun-hyung majd felkelt téged.- kért tőlem bocsánatot,viszont közben megláttam azt, hogy, mennyire karikás a szeme és, milyen sápadt.
- Jungwoo, jól vagy?- kérdeztem őt, mire csak aprót bólintott egy megnyugtató mosoly kíséretében, aztán fejét a vállamra hajtotta és úgy próbált tovább pihenni . Nagyon aggaszt ez a dolog, már régebben is észrevettem, hogy Jungwoo megváltozott. Mostanában nem eszik túl sokat, pedig azelőtt majdnem annyitt tudott magába tömni, mint én, ami azért valjuk be, nem kevés. Emellett azt is észrevettem, hogy a próbákat sem bírja annyira, mint eddig. Most van, hogy kér a koregráfustól vagy Taeyongtól engedélyt, hogy pihenjen, vagy csak annyit látok, hogy levegő után kapkod. Ha ez nem lenne elég,arra még az is jön, hogy Jungwoo bőre eleve is nagyon fehér, viszont az utóbbi időben ez még inkább észrevehető lett.
Egyszer csak arra eszméltem, hogy megérkeztünk és mindenki száll ki a kocsiból. Hyung még mindig a vállamnak dőlve aludt. Nem akartam felébreszteni,de sajnos muszáj lesz.
- Hyung itt vagyunk~- duruzsoltam a fülébe és közben óvatosan megütögettem a karját.
- Rendben, ébren vagyok, mehetünk- morogta, erre én csak mosolyogtam, mennyire aranyos. Kiszálltam a kocsiból és vártam,hogy hyung annyi életet lehelljen magába, hogy kövessen, ez meg is történt nem kellett olyan sokat várni rá. Mikor kilépett a járműből, azonnal láttam, hogy mindjárt összeesik. Odafutottam hozzá, hogy elkapjam.
- Jól vagy? Szóljak valakinek, hogy nem érzed jól magad?- kérdeztem a hangomból nagyon kihallatszott az aggodalom.
- Nem, nem kell szólnod senkinek. Jól vagyok. Csak megszédültem- mentegetőzött és próbált nekem egy biztató mosolyt adni. Tudtam, hogy nincsen jól, de nem vitatkoztam vele.
Elindultunk a többiek után,de én továrra is nagyon figyeltem Jungwoora, nehogy megint "megszédüljön". Ma az egész NCT együtt gyakorolt, így kicsit sokan voltunk a próba teremben, de ez nem zavart senkit. Nagyon jó volt a hangulat, mindenki viccelődött Haechannal az élen,de a gyakorlást se vette senki sem félvállról. Tánc közben mindenki nagyon koncentrált és teljes erőbedobással dolgozott. A próbát a tánctanár hangja szakította meg, aki azt mondta kapunk tíz perc szünetet.
