Szerelem?

875 50 12
                                    

A lány sírva rohant felém. Majd megölelt...

Teljesen leblokkoltam. De visszaöleltem. Fura érzés volt... Jól esett a közelsége. Az illatában és a magasságában volt valami igazán különleges... A lány rámnézett és ekkor tudatosult benne ki vagyok és a szoba másik sarkába rohant, a félelem és egy a számomra ismeretlen érzés tükröződött szemeiben. Egy halvány pír úszott fel arra a gyönyörű arcára. Lassan közelítettem felé. Ő annál jobban összehúzta magát.
-Jack ne bánts kérlek.- könyörgött vékony hangon a könnyeivel küzdve. Nem akarom bántani, hisz meg mert ölelni max akkor nyírom ki ha megbánt. Na igazi úriember lettem. De nem tudhatom mi lesz még köztünk. Mellé ültem majd megfogtam a csuklóját hogy ne menjen el mellőlem.Majd könnyezve a szemembe nézett. Az a halvány pír most erőteljesebb pirosra váltott.
-Sajnálom ami veled történt.- mondta majd megint megölelt.- De szeretném ha elmennél mert a szüleim bármikor itt lesznek. -Elküld pedig ki akartam nyírni jól állunk... Így hogy hívjam el egy romantikus esti gyilkolászásra? Várjunk miért tenném? Ő az áldozatom... Vagy nem tudom de nem akartam menni. Tökéletesnek tűnt ez a pillanat. Így a hűvös éj, ő ,a csend és én.
- Én megfoglak ölni... - mondtam mosolyogva. Ekkor elengedtem a csuklóját és ki akartam màszni az ablakon. De valaki visszarántott feljebb tolta a maszkom hogy a szám látszódjón húztam volna vissza de megpuszilta a szàmat mire elpirulva kiestem az ablakon. Ő csak kinevetett és bezàrta az ablakot. Valami megfogott ebbe a lànyba érzem...

Ennyi lenne ez a rész is ... Ha teccet csilagocka és várom a véleményeket kommetbe. A kövi részig pusz pusz

Gyilkosságból szerelem // BEFEJEZETT\\Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang