Hello, szomszéd!

3.rész

Amint beértem a lakásba gyorsan magam után bezártam az ajtót. -Anyu! Anyu! Anyu! Szóltam érte, de ő pechemre nem volt otthon. Az ajtónak támaszkodva éreztem,hogy a lábaim nem bírják megtartani a súlyomat és lassan kezdtem összerogyni. Jobb kezemmel belemarkoltam a pulóverembe és próbáltam mély levegőt venni,hogy enyhüljön a mellkasomban keletkezett szúró érzés. "-Tényleg jól láttam amit láttam?"Gondoltam magamban." -Elemezzük csak egy kicsit. Jin a konyhában ügyködött míg én NamJoon-al és HoSeok-al játszottam. Ez eddig még szép és jó de azután mi volt ez a váratlan cselekedett NamJoon-tól? Te jó ég belemarkolt HoSeok fenekébe. Ahh de milyen fenék is volt az istenem. Nem is csodálom ha úgy beindult rá egy idegen jelenlétében is. De tényleg jobban is vigyázhatott volna,hogy nekem ne tűnjön fel semmi. (///)Vagy..."  Míg én a gondolataimban elmerülten, hirtelen éles hangokra lettem figyelmes amit a szomszéd lakásból halottam."-Milyen mázlista vagyok,hogy itt a falak olyan vékonyak. xd" Gyorsan kerítettem elő egy poharat, aminek az alját a fülemhez tettem, a száját pedig a falhoz igazgattam és elkezdtem hallgatózni,hogy mit csinálhatnak ezek a jó madárkák odaát.

A szomszéd lakásból...

-NamJoon te normális vagy?

-Én normális? Hát persze?

-Gyerekek hagyjátok abba a veszekedést vagy különben mind a kettőtöket megbüntetem.

- Ah na jól van. Most ki lesz a soron? Én vagy Jin? Mert látom NamJoon te már eldöntötted,hogy folytatod ott ahol tegnap abbahagytuk.

-Igen eldöntöttem! Jin hozd a kötelet én meg a gumibotot.

-Jó jó csak egy pillanat. De várj még nem is ettünk. Evés közben mégsem lehet csinálni!

(Bok Ha lakásában) Ahw!!!  Szívem.....  ... ... "Közben kopogtattak az ajtón."

- Bok Ha kislányom nyisd ki az ajtót megjöttem.Bok Ha.. Ahh ez a lány! "Pár perccel később" Bok Ha megjöttem! Úristen! Bok Ha mi van veled? Nyisd ki a szemed Bok Ha... BOK HA!!!! SEGÍTSÉG!!!

*******************************

Hirtelen minden olyan sötétté és csendessé vált körülöttem. Egy furcsa, éles kellemetlen szag csapta meg az orromat amitől egykettőre eszméletemhez tértem. -Bok Ha! Bok Ha. Ah kicsikém hát végre felébredtél.  Gyorsan körbenéztem és arra eszméltem rá,hogy egy kórháznak egy kórtermében tartózkodom.Utálom a kórházakat. A színét, a szagát, mindent amitől egy kórház az kórház.-Anyu... mi történt?Mondtam neki kómásan. Anya a könnyeivel küszködve mondta,hogy ájultan talált rám a kanapén. Gyorsan kihívta nekem a mentőket akik el is láttak szépen ahogy azt kellett.Kb. 2 óráig nem voltam magamnál saccolta meg nekem.  Ahogy ott ült mellettem totál ideg állapotban várva az orvost, míg én csak kinéztem a vakvilágba egyszer csak beállított hozzánk a kedves szomszéd orvosi köpenyben.-Szevasz Bok Ha! Hogy érzed magad? -NamJoon?! Hát te meg? -Ja én vagyok a kezelő orvosod. Mit szólsz?" Hogy mit szólok?Te jó ég milyen sexy orvosi köpenyben..." Meghallottuk a srácokkal a folyosóról anyádat,ahogy sikoltozik. Gyorsan ki szaladtam,hogy megnézzem mi lehet a baj. Mikor láttam,hogy eszméleteden kívül vagy szóltam anyádnak,hogy gyorsan hívja a mentőket. Közben megnéztem,hogy nincs semmi komolyabb bajod ami hála istennek nem volt; Azután stabil oldal fekvésbe helyeztelek el. Mikor megjöttek a mentők, közöltem velük,hogy orvos vagyok és együtt bevittünk téged a kórházba. Háát tömören ennyi volt a sztori. Most várom,hogy mik az eredmények addig is pihenj csak tovább.Hamarosan vissza jövök. -Rajtad bármikor pihennék. -Hogyan?... -Akarom mondani.... "köszörültem meg a torkomat"... köszönöm,hogy megmentettél. Ekkor dobott nekem egy édes kis mosolyt és azzal ott hagyott engem a büdös kórteremben az anyámmal. Félórával később visszajött a kórlapommal. NamJoon arcáról az lehetett leolvasni,hogy nem jó a hír amit közölni akart velem és anyuval.-Bok Ha... baj van szíveddel. Az eredmények alapján neked nagyon ügyelned kell arra,hogy ne izgasd fel magad. Mert egy kis izgatottság is árthat a szívednek. És ezt vedd komolyan mert ennek komoly következménye is lehet.- Micsoda?

"Te jó!! Ezután mi lesz?"