-Nem tudom feldolgozni hogy itthagyott...-Motyogtam az orrom alatt még énsem tudom kinek szánva. Felnéztem a pultosra, de ő csak egy szánalmat, és megvetést sugárzó szemforgatást vetett rám. Elpillantottam balra, ahol a dübörgő zene ritmusára ringatták magukat a nálam nem olyan sokkal fiatalabb tinik. Volt akik párban táncoltak, de olyan is akadt aki csak egyedül üldögélt pár székre tőlem egyedül, akárcsak én. A táncoló párok teste egymásnak dörzsölődött újra és újra, aminek láványától deja vu érzésem támadt. Azt akarom hogy újra így érjen hozzám. Mézédes ajkait akarom érezni a számon, és újra érezni az illatát... a picsába is... SZERETEM ALISHÁT!
*VISSZAEMLÉKEZÉS*
Hazafele sétáltam, fülessel a fülemben, amikor Kendrick áll meg előttem, hatalmas mosollyal az arcán. Kivettem a fülhalgatót a fülemből, hogy elmondja amit akart. -Hatalmas buli lesz ma Elliottéknál. Ott kell lennünk Mendes!-Hadarta el csillogó szemekkel. -Hánykor?-Kérdeztem unottan.Őszintén, semmi kedvem sem hozzá, de gondoltam majd csak történhet valami, ami megszínesítheti a napomat.... -10 kor. És csak az évfolyamunk lesz ott! Na meg persze Elliot huga, Elisabeth-Kezdte el huzogatni szemöldökét. Elis nagyon szép lány, még úgy is, hogy nem sminleki magát. Egyáltalán nem népszerű, és pláne nem olyan tömegpicsa mint a többi lány a suliban. -Na? Benne vagy a buliban?-Integetett kezével a szemem előtt Kendrick, ezzel megzavarva gondolataimat. -Ja, ki nem hagynám.-Azzal kikerültem, és lesétáltam a még 5 perces utat hazáig. A házba belépve hatalmas csend uralkodott, ha bár érdekes lenne ha bármit is hallanék, ugyanis egyedül élek. És hogy 18 évesen mégis miért? Nagyon egyszerű. Mert a szüleim nem voltak sokszor otthon, ezért már inkább el is költöztem. Mondjuk fel sem tűnt nekik, de nem is érdekel különösebben... Ledobtam a táskámat a kanapéra, majd a hűtőbe nyúltam a reggel előre elkészített Cesar salátám után. Mivel hobbi szinten kondizom egy héten 5× ezért magától értetődő, hogy egészségesen étkezem. Miután elfogyasztottam ebédemet, hanyagul a mosogatóba hajítottam, ezzel megfosztva magamat valamennyi szabadidőmtől a jövőre nézve. Mikor már épp a lépcsőn tartottam felfele, egyenesen a fürdőszobába, amikor meghallottam a telefonom csengőhangját, ami egyenesen a kanapén heverő táskámból szólt, így hát kénytelen voltam lemenni érte. Névtelen szám jelent meg a telefonom képernyőjén.
**Hívás** -Szia Shawn!-Szólt bele vékony hangján a telefonba Elis. És hogy honnan tudom ennyire biztosan hogy ő van a vonal másik végén? Nagyon egyszerű. Bármikor megismerném az Ő hangját. -Szia Elis. Mi a pálya?-Próbáltam lazának tűnni, kissebb-nagyobb sikerrel. -Kendrick szólt hogy jösz hozzánk ma este. Nem akarsz a buli előtt hazakísérni? Kresz-ről mennék, de nagyon messze lakom, buszok meg nem nagyon járnak este fél tízkor-Kuncogott kínosan. -De persze. Akkor 9:30-ra ott leszek. -Köszi Shawn. Akkor szia! -Szia!-Azzal bontotta a vonalat.-Újra megkeztem utamat a fürdőszoba felé.
×××××
A "bulis szettem" nem állt másból, mint egy fekete térdnél szakított farmerből, és egy szürke hosszú ujjúból.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Egy gombnyomással kinyitottam a garázsajtót, és beültem az éjfekete Mercedesembe. És hogy honnan van drága autóra pénzem? A szüleim ügyvédek. Még hozzá nem a legrosszabbak a pályán. Gazdag szülők+én = szerintem nem kell sokat magyaráznom. Durva 30 perc vezetés után oda is értem. Megálltam az egyetlen szabad parkolóban, és talán 2 perc sem telt bele, mire kilépett az épületből Elis. -Szia Shawn!-Ült be mellém az anyósülésre az imént emlíett személy. -Szio Elis. Mehetünk?-Indítottam be az autót rutin szerűen. Egy bólintással nyugtázta a cselekedetem, ami azt jelentette, hogy kezdőthet a játszma!
