𝙼𝚎𝚐𝚟𝚊́𝚕𝚝𝚘𝚣𝚝𝚊𝚝𝚝𝚊𝚍 𝚊𝚣 𝚎́𝚕𝚎𝚝𝚎𝚖 ¤𝙼. 𝙶.¤ /𝚅𝚎́𝚐𝚎\

6.rész

××Sarah szemsz××

  Én:Dehogynem,én igen is.......-szakította félbe a mondandómat a csókjával. 

Visszacsókoltam,méz édes ajkai falták az enyémet.Mikor nagy nehezen észbe kaptam eltoltam magamtól.

Én:Mac,ne,kérlek

M:De...

Én:Nincs de,menj ki,egyedül akarok lenni

M:Jó-gurult le egy könnycsepp az arcán.

Én:Ne sírj,legalábbis miattam ne-töröltem le azt a kósza könnycseppet az arcáról

M:Sajnálom-ment ki.

Oda csoszogtam az ajtómhoz és bezártam.Megfordultam s lecsúsztam a földre.Arcomat a tenyerembe tetettem és így sírtam.MIÉRT?!Miért ilyen velem a világ?!Elvesztem a tesómat,az unokatestvéremre már nem számíthatok,Marcus most biztos utál.Nekem ez nem megy,ő jobbat érdemel nálam.

[...]Sírtam,vagdostam magam,sírtam,vagdostam magam,sírtam.

Én:Ki a faszom az?-álltam fel nagy nehezen,majd oda ballagtam a rezgő telefonomhoz.

Danka hív

Felvegyem?Ne vegyem?Felvegyem?Felveszem!

 **Hívás**

Én:Mit akarsz?

D:Ne merd elvenni tőlem Martinust depiske vagy különben megjárod

Én:Nem is vagytok/voltatok együtt,nekem amúgy se tetszik

D:De ha megtetszene,vésd az eszedbe,Ő AZ ENYÉM-csapta rám a telefont.

**Hívás vége**

Bementem a fürdőbe és folytattam a dolgomat.Sírtam,vagdostam magam,sírtam,vagdostam magam,ebből állt a mai napom.

¤¤1 héttel később¤¤

Már 1 hete,nem beszélek senkivel Tinuson kívül.Marcus azóta se jött át,nem kereset,se semmi.Enni,inni néha-néha napján lemegyek,de utána vissza jövök a szobámba egyből.Fekete ruhákba járok minden nap,a színes ruháim a szekrény alján vannak egy táskában.A sminkem is fekete,mindenem szinte fekete.

A:Kicsim,itt van Martinus-szólt be az ajtón anyu

Én:Megyek-nyitottam ki az ajtómat,majd a lépcsőnél várakozó Tinus nyakába ugrottam(barátilag!!)

T:Szia

Én:Szia

T:Hogy vagy?

Én:Sehogy,te?

T:Viszonylag jól

Én:Marcus?

T:Be van zárkózva a szobájába,alig eszik,iszik,félek,hogy valami hülyeséget csinál.Áttudnál jönni?-nézett rám,szemeiben láttam a reménykedést,hogy igent mondok.

Én:Nem tudom

T:Léccccciiiiiii-nézett rám bociszemekkel

Én:Jól van,elmegyek

T:Kösziii,gyere-kezdett el húzni a szembelévő házba.

T:Gyere-húzott tovább a házban,fel a lépcsőn

T:Kopogj,hajrá!-ment be a szobájába

Én:O..oké-majd bekopogtam

M:Tinus takarodj!-hallottam meg rekedtes hangját

Én:Ne..nem Ti..Tinus va..vagyok

M:Sarah?

Én:I..igen-erre válaszul csak azt kaptam,hogy beránt a sötét szobába

Én:Miért van itt sötét?

M:Mert nem akarom,hogy így láss

Én:De így akkor sem látok,azt sem tudom most,hogy hol az ajtó,és hol van valami akadály-kerestem a villany kapcsolót a falon,amit nagy nehezen megtaláltam.

M:Ne nézz ide-fordult el

Én:Figyelj Marcus,én beszélni jöttem

M:Hallgatlak

Én:Fordulj ide,nem a hátadnak akarok beszélni

M:Tessék,most örülsz?-fordult felém.

Én:Marcus......-könnyeztem be a látványon.

A kezei szét vagdosva,a bal combján az én nevem, a jobb combján meg az,hogy Szeretlek.

Én:Ezt nem kellett volna,Mac te jobbat érdemelsz nálam.

M:Sarah!Ne becsüld alá magad,nálad senki sem jobb,te nem olyan vagy,mint a többi lány,te különleges vagy

Én:Ne,Marcus ne,te mást érdemelsz,egy sokkal szebb lányt,egy okosabb lányt,engem felejts el,így lesz mind kettőnknek a legjobb-kezdtem el sírni,majd elindultam kifele

M:Sarah-csuklott el a hangja

M:Szeretlek

Én:Szia Marcus-mentem ki,majd haza rohantam,egyenesen a fürdőmbe.

Elővettem Pityut(Sanyit elvesztettem) és újabb csíkokat húztam a kezemen.Hirtelen minden elsötétült.

××Tinus szemsz××

Ki jöttem a szobámból,majd lementem a nappaliba.Nagyban néztem a TV-t amikor Sarah rohan ki a házunkból.Gyors utána szaladtam,de a szoba ajtaja már zárva volt.

Én:Sarah,Tinus vagyok,engedj be-nem jött válasz így betörtem az ajtót.Nem volt a szobában senki,megnéztem volna,VOLNA a fürdőben,de zárva volt az ajtó.Az a rohadt VOLNA szó,ki utálja rajtam kívül?Na mindegy,betörtem nagy nehezen azt az ajtócskát is,majd megláttam a vérben fekvő Sarah-t.Megnéztem a pulzusát,még volt.

Én:Isabell,hívd a mentőket-kiabáltam le Sarah anyukájának

[...]Jelenleg a kórházban ülünk,de most már nem ketten,hanem hárman,Marcus is eljött.Marcus fel-alá járkál sírva.Egyszer csak egy sípolást hallunk.

M:NEE!SARAH!-rogyott le a földre

O:Maguk Sarah hozzátartozói?

[Isabell:I]

I:Igen

O:Sajnos Sarah-t...........

Orvos2.0:Felébredt,van pulzusa-rontott ki egy másik orvos a szobából

O:Sarah életben van-ment vissza a másik orvossal.

Én:Sarah erős lány

M:Ha meghalt volna mentem volna utána

Én:Én meg utánatok