𝙼𝚎𝚐𝚟𝚊́𝚕𝚝𝚘𝚣𝚝𝚊𝚝𝚝𝚊𝚍 𝚊𝚣 𝚎́𝚕𝚎𝚝𝚎𝚖 ¤𝙼. 𝙶.¤ /𝚅𝚎́𝚐𝚎\

5.rész

××Sarah szemsz××

Néha-néha lementem anyunak segíteni,de akkor is Danka folyton depisnek hív,és ilyenkor visszamegyek a szobámba.

A:Sarah,gyere le egy picit

Én:Oké-majd kinyitottam az ajtóm és már mentem is le

D:Na mi depiske,letudtál jönni?

Én:Hagyj már békén-mentem vissza a szobámba

A:Danka!

D:Igen?

A:Most miért szekálod?2 napja nem eszik,iszik,nem csinál semmit,mindig amikor végre lejön te már egyből gúnyolódsz.

D:Hát de most miért ne?Ja tényleg te nem is tudod,hogy vagdossa magát

A:És akkor mi van?Ő élete,ő teste-állt ki mellettem anyu

D:Hát,de ő a testvére,attól még nem kell vagdosnia magát.

A:Elválaszthatatlanok voltak,szinte olyanok voltak,mint az ikrek,nagyon össze voltak nőve.

D:Te attól még nem kellene

A:Tudtommal te is vagdostad magad,amikor az apukád,meg a cicád halt meg-ennyit hallottam a veszekedésükből,majd egy nagy ajtó csapódást,ami Danka lehetett.

[...]

Még egy kicsit vagdostam magam,majd lefertőtlenítettem,bekötöttem.

A:Lányok,vendégeitek vannak-kiabált fel anya

Gyors felkaptam egy laza ruhát,ami természetesen fekete volt.Kinyitottam az ajtóm,majd leballagtam.

Én:Sziasztok-köszöntem a fiúknak

T:Szia-ölelt meg

M:Szia-ölelt meg ő is,de sajna úgy,hogy a kezem elkezdett iszonyatosan fájni

Én:Áu-fogtam a kezem

M:Bocsi...Mit csináltál a kezeddel?

D:Mit csinált volna,ha nem vagdosta volna magát,depiske-jött le a lépcsőn gúnyos hangnemmel

A:Danka!

D:Már megint mi van?Úgy hívom ahogy akarom,ugye depiske?-fordult felém

T:Danka hagyd békén-állt mellém Tinus

M:Attól még,hogy ezt csinálja nem kéne szekálni

D:Dehogynem,depiske-na itt már nem bírtam,elkezdtem sírni

M:Danka!Fogd be és hagyjad békén-ölelt át,most már óvatosan

T:Nem ilyennek ismertelek meg

D:Hanem?Milyennek?

T:Kedvesnek,segítőkésznek és,eddig nem öltözködtél ribizlisen

A:Igazuk van a fiúknak,most már túl messzire mentél

D:Tényleg?

M,T,A:Igen

D:Akkor elmegyek

M:Oszt azt hova?

D:Elverum-ba-hozta le a bőröndjeit,majd kisétált a házból

M:Nem lesz semmi baj,elment-simogatta a hátam

Én:Köszönöm

M:Mit?

Én:Hogy mellettem vagy

M:Semmiség

Én:Neked is köszönöm Tinus

T:Nincs mit

Én:Én most felmegyek-indultam fel

M:Várj,megyek én is

Felmentünk mind ketten,de én gyors bementem a fürdőbe

M:Ügye csak WC-zel?

Én:Igen-hazudtam.

Gyors előkaptam Sanyit,a pengémet és gyors vágtam a kezemen néhányat.Miután megelégedtem a munkámmal,bekötöttem,majd kimentem.

M:Nem húztad le a WC-t.Ez gyanús

Én:Ja,elfelejtettem

M:Na,na,na,friss vér van,a friss kötésen,Sarah...-állt fel

Én:Hiányzik-borultam a nyakába

M:Tudom,nekem is hiányozna Silje,Martinus,Emma,én is vagdosnám magam egy darabig-simogatta a hátam

M:Vedd le a kötést,nem hallottam szisszenéseket,szóval lefertőtleítem

Én:Oké-majd bementünk a fürdőbe,és levettem a kötést

M:Jesus,ez nagyon ronda-takarta el a szemét

M:Egy nap hányszor csinálod?

Én:Reggel,délben,este

M:Fúj,ennyiszer ne csináld,mi van,ha elvágod az ered?

Én:Nem...hiányoznék senkinek-mondtam 2 szisszenés közt

M:Dehogynem

Én:Na és kinek vagy kiknek?

M:Nekem,anyukádnak,a nagynénidnek,nekem-mondta a végét halkan

Én:Mi,nem hallottam a végét?

M:Semmi-kötötte be a kezem

Én:Marcus!Mond el

M:Nekem

Én:Neked?Miért?

M:Mert csak

Én:Egy ilyen hülye,fura,csúnya lány?

M:Ne mondj ilyet magadra,igen is szép vagy,okos,nem is vagy fura

Én:Dehogynem,én igen is.......-szakította félbe a mondandómat a csókjával.