Cortez+Reni Újra együtt

10.

Huh, micsoda éjszaka! Te jó ég! El sem hiszem! Kezdem az elején...

A szálláson épp aludni készültem, de az a-s lányok úgy döntöttek, hogy horrort fognak nézni. Hurrá!
Én nem szeretem a horrort, ezértkiültem a balaton partra.

Ültem és gondolkodtam Cortezen, de egyszer felbukkant mögöttem Arnold, és rám köszönt.
-Szia!-köszöntem vissza.
-Hogyhogy itt vagy?- kérdezte
-Unatkoztam és kiültem ide- válaszoltam. Mikor ezt kimkondtam megjelent a barátnője. Erre Arnold olyat tett amit ne hiszem, hogy valaha is megbocsátom neki... Igazábol minden olyan gyorsan történt, de Arnold közölte, hogy: "Bocs nem láthat meg veled!" és utána belökött a vízbe. A víz hideg volt. Hirtelen nem tudtam mit kezdjek majd fellöktem magam a víz alól. Csak annyit hallottam, hogy épp azt beszélik, hogy biztos egy hal ugrott a víz felszínére.
Kimásztam a vízből és hangos zokogásban törtem ki.
Elindultam a faházunk felé, de beugrott, hogy a lanyok épp horrort néznek. Sarkon fordultam és Viragek házához futottam benéztem az ajtón. Hatan voltak mindenki párokban ült. Inkabb leültem a faház mellé és csak sírtam.
Ekkor hallottam, hogy kinyílik az ajtó és én pedig a fény felé fordultam. Cortez lépett ki az ajtón.
-Szia!-köszöntem neki halkan és próbáltam letörölni a könnyeimet.
-Mi történt tiszta víz vagy, gyere be mielőtt megfázol.-kezdett rögtön aggódni. Rá kellett jönnöm, hogy ennyi idő után is nagyon szeretem őt. Utána elmeséltem mindent, ami a parton történt.
Már éppen meg akart szólalni, amikor az ajton nagy nevetés közeppette kilépett Viki.
-Na mivan Cortez vissza se jössz?- eengem szerencsére nem látott, így csak halkan oda súgtam Corteznek: "Mostjön az a rész, hogy bocsi, de nem láthat meg veled." Majd szomorú mosolyra húztam a szám és elmentem a szobánkhoz. Edináék mar méllyen aludtak, de nem érdekelt. Össze pakoltam, mert úgy döntöttem haza megyek.
Alig tudtam aludni csak forgolodtam. Másnap reggel a kijáratnál láttam Vikit bőrönddel. (!)
-Szia!-köszöntem rá
-Figyelj,- kezdte köszönés nélkül- Cortez tegnap dobott, úgy gondolom miattad.-már szóltam volna, hogy biztos hogy nem, de ekkor folytatta- igazából Cortez szülei kértek meg, hogy járjak Cortezzel, de éreztem, hogy nem olyan boldog, mint mikor veled volt.-itt vett egy mély levegőt-tulajdon képpen én se vagyok olyan boldog mint előtte- még sosem hallottam ilyen komolyan beszélni velem- Gombával előszőr csak futó kalandnak indult, de közben megszerettem... Egyébként amikor előszőr jártam Cortezzel akkor is csak rád gondolt, ezért utáltalak annyira.
-Nézd, köszönöm, hogy ezt elmondtad, de nekem most beszélnem kell Cortezzel.
-Hát nem kell sokat keresned.-azzal mögém mutatott Cortezre aki épp felém tartott. Én is elindultam felé, majd amikir találkoztunk rögtön egymás ajkaira tapadtunk... majd mikor elengedtük egymást Cortez méllyen a szemembe nézett és megkérdezte:
-Melyik szeptember 8?- felnevettem és válaszoltam neki
-Még kilencedikben.-majd újból megcsókolt.
-Ugye nem mész haza?-kérdezte halkan
-Nem-válszoltam neki.