Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Arra ébredtél meg, hogy valaki bökdös. Morcosan fordultál a másik oldaladra, de az a valaki nem szándékozott feladni. Mérgesen ültél fel, kócos fürtjeid az arcodba lógtak.
- Mi van már?! - csattantál fel, szerelmed pedig abban a pillanatban húzódott el, kezeit védekezőleg felemelte.
- Azt hittem meghaltál, tiszta vér az ágy. - magyarázkodott Loki. Meghűlt az ereidben a vér, Lokira lökted a takarót és a fürdőbe siettél. Égett a pofád, hogy pont a mai nap folyamán jött meg, pedig még volt két nap úgymond szabadságod és ezt ki akartad volna használni Lokival.
- [T/N]! - kiáltott fel Loki felháborodottan - Megakarsz fertőzni a véres takaróval?
Megálltál a fürdőben, egy pillanatra lehunytad a szemeidet, hogy ne kezdj el üvöltözni az idióta pasiddal. Kinyitottad az ajtót, erőltetett mosolyt villantottál rá, de szemeid tele voltak dühvel.
- Ide figyelj, jégrudacskám. Ha befogod amíg átöltözöm és soha többet nem emlegeted ezt fel, ígérem semmi bántódásod nem esik. - pislogtál rá ártatlanul, de csak kinevetett. Az volt az utolsó dolog aznap amiért kiröhögött, utána már, mint egy kezes bárány a szolgálatodra állt. Nem akarta többet látni a dühös énedet.
Bucky:
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Buckyval úgy gondoltátok elmentek a vidám parkba, persze nagyon sokat kellett neki könyörögj, hogy veled jöjjön, mivel elmondása szerint elszokott az ilyen helyektől. De te szerettél volna elmenni, ő pedig beadta a derekát a kérlelésedre. Kéz a kézben sétáltatok, csillogó szemekkel vizslattad a lufikat, a különböző játékokat, az árusokat, minden egyes dolgot ami elkápráztatott ahányszor ide jöttél. De most maga a tény, hogy a szerelmed kísért el, a legjobban ez villanyozott fel téged.
- [T/N] - szólított meg aggódva Bucky miközben várakoztál, hogy végre rád kerüljön a sor, a kidobós labda játékban.
- Tessék? - szóltál hátra a vállad felett, de annyira nem is foglalkoztál a barátoddal, csak arra vártál, hogy az előtted lévő ember elhasználja az utolsó két labdáját.
- Egy pillanat csak! - kérted. Az eladó mosolyogva a kezedbe nyomta a három labdát, te vigyorogva álltál a kijelölt helyre. A legtöbb embernek háttal voltál miközben dobtál, halk kuncogások hallottál, de nem érdekelt. Egyetlen egy labda nem talált el semmit, ugrálva fordultál meg, hogy nevetve oszd meg Buckyval, hogy milyen ügyes vagy, de gondterhelt arca láttán benned maradt a szó. Az idős férfi, aki a kezedbe adta a labdákat, megköszörülte a torkát és megkért, hogy menj le a színpad féleségről, mert fel kell takarítani a vért. Abban a pillanatban a lábad közé néztél, egy apró vércsepp kúszott le a combodon. Pánikkal telve néztél Buckyra, aki nem teketóriázott, a karjaiba kapott és gyors léptekkel vitt el onnan téged.
- Hogy lehetek ilyen szerencsétlen? - nyavalyogtál neki. Csitítóan simította meg a hátadat és otthon elhalmozott téged minden jóval csak, hogy ne érezd magadat olyan rosszul.
Tony:
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
A hasadat fájlalva lépkedtél le Tony barkács részlegére ahol a kütyüjeit szerelte, esetleg javítgatta őket. Most is épp azt csinálta, az egyik robotot fejlesztette.
- Tony! - szólítottad meg, arcodra kiült a világ fájdalma. Szerelmed feléd kapta a tekintetét, azonnal abba hagyta amit csinált és hozzád sietett. Karjai köréd kulcsolódtak, aggódva fürkészte az arcodat.
- Mi a baj, [T/N]? - kérdezte kissé félve. Szomorúan biggyesztetted le az ajkaidat.
- Görcsöl a hasam. - árultad el könnyes szemekkel. Sóhajtva túrt a hajadba és csókot nyomott a homlokodra.
- Gyere, Péntek szerez neked gyógyszert és csokoládét, rendben? - segített neked felmenni a lépcsőn. Hevesen bólogattál, örültél, hogy ennyire gondoskodó tud lenni Tony, mikor rólad van szó. Mondjuk erre az is rásegíthetett, hogy első alkalommal mikor így jöttél le, felháborodva elküldött, hogy ne zargasd ilyenekkel, szerezz magadnak gyógyszert, mivel elfoglalt. Egy hétig hozzá se szóltál, duzzogva költöztél a torony másik részére és még akkor sem voltál hajlandó vele beszélni mikor a bocsánatodért esedezett. De most már tudta mit kell csináljon, ilyenkor te voltál az úr a háznál, amit néha pofátlanul ki is használtál.
-----------
A következőre valami cukiságra gondoltam, mondjuk, hogy "Hogyan kérné meg a kezedet" vagy "Milyen amikor féltékeny"
