Segítség zenész leszek

1. Rész

~Szeptember 1, hétfő~

Mivel tegnap késő estig sorozatokat néztem ezért ma nem tudtam időbe felkelni.Gyorsan felkaptam egy farmert és egy sima fekete pólót, egy piros "fuck" felirattal.Elhajtottam a deszkámon a poko.. Akarom mondani az iskolába, majd be mentem (üvöltő zenével). Nagy nehezen be engedett a portás, majd mikor be mentem egy öreg nyanya kiáltott rám.
-Te.-Mutatott rám.-Kapcsold ki ezt a förtelmet. És miért nem az ünneplődbe vagy?-kérdezte.
Én csak vállat Vontam majd tovább mentem. Minden rosszra felkészülten mentem be. Senki nem volt bent. Na ne már... Unottan leültem az ajtó felöli padsor utolsó padjába, majd el kezdtem nyomkodni a telóm.
Egy ideig vártam aztán két lány jelent meg az ajtóban. Összenéztek aztán kimentek. Az egyikük egy vidám színes ruhákba járó göndör hajú, a másik pedig egy gyönyörű szép aranybarna hajú ízlésesen öltözködő lány volt. Na, szuper. Szerelmes vagyok.Ez után, egy másik lány lépett be és leült a helyére. Konzervatívan volt öltözve, sötétbarna haja kiegyenesítve omlott a hajára.Aztán bejött egy hangos társaság, ami 4 fiúból állt. Ez már tetszet, úgyhogy odamentem hozzájuk.
-Helló.-intettem nekik. Össze vont szemöldökkel néztek.
-Te ki vagy?-Kérdezte az egyik srác.
-Új-Vontam vállat.
- És mi a neved? - kérdezte a következő.
- Nagy Bence. - kezdtem - És ti? - Kérdeztem.
-Antai-Kelemen Levente azaz Levi - kezde az egyik.
- Az én nevem Nagy Árpád Zsolt de magának csak Mr. Árpád - mondta Árpi mire felröhögtem.
- Nem foglag Mr. Árpádnak hívni - jelentettem ki.
- Ez esetben : Csoki a nevem Árpi!
- Az én nevem Márton Matsuda - mutatkozott be a következő.
- Én pedig Kovács Gergő vagyok - szólt végül az utolsó.
- Ok. És kik a többiek? - kérdeztem körülnézve.
- A stréber aki ott ül, ő Felmayer Lilla, a három bolond Haraszti Gábor, Bernáth Botond, és Szegedi Barnabás. - mondta Levi.
- Akárhogy számolok ez csak 9 ki a többi 3? - kérdeztem érdeklődve.
- Egy szines lány, ő Pósa Evelin de mi csak Evinek hívjuk. A lány aki mindig melette van az az iker húgom, Antai-Kelemen Zoé. És van a stréber gyerek akit gyűlölünk, Ifjabb Neményi Arnold.- fejezte be.
Jó tudni-Vigyorogtam. Csengőkor vissza mentem a hejemre, majd be dugtam a fülhallgatóm, és vártam az ofőt. Mikor be jött egy fickó, ki vettem a fülemből, mert tuti be kell mutatkoznom.
-Sziasztok. Látom itt van az új tanuló. Bemutatkoznál kérlek?
-Nagy Bence vagyok. A szüleim Budai Rebeka és Nagy Márk. Lehet ismeritek lehet nem-Vontam vállat- sok helyen éltem már. Ha valakit érdekel még valami, az kérdezzen. Nem biztos, hogy válaszolok, de próba szerencse.-Vomtam vállat, majd leültem.-Remélem hamar beillaszkedsz majd-Nézett rám kedvesen az ofő. Ezután már nem hallottam miket mondott, mert bedugtam a fülesem. (Ramones).Egész órán a helyemen ültem és zenét hallgattam. Csukott szemmel halgattam amikor valaki megkocogtatta a vállam.- Mizu? - fordúltam körbe. Mindenki körülöttem állt és engem bámult. - Mi az? - kérdeztem újra.
- Aztaaaaaa! Naon jó hangod van! - mondta Evi.
-Öhm.. Köszi-Vakartam meg a tarkómat.Mindenki a helyére ment, majd kezdődhetett a következő óra. Most nem zenét hallgattam hanem aludtam.
A köv. Szünetben le mentünk a srácokkal az udvarra, és be álltunk az Árkádok alá.
- A lányok miért nem jönnek? - néztem a pad felé ahol a lányok és Neményi ült.
-Ha jönnének jönne Neményi is-Vontak vállat.
- Akkor elküldöm - mondtam és a pad felé fordulva intettem, hogy jöjjenek ide.
Ahogy a fiúk mondták jött Neményi is.Mikor a lányok odajöttek félrehúztam Arnoldot, hogy beszélgessünk.
- Figyelj, nekem fontos lenne ha hagynád őket egy kicsit! Vigyázunk rájuk! - ígértem meg.
-Nem fogadom meg, hírességek fiától a tanácsokat. Túl beképzeltek az ilyenek-Vont vállat. Be vertem neki egyet.
-Ne mondj rólam úgy semmit, hogy nem is ismersz-Mondtam neki sziszegve.Mindenki oda jött az osztályból.
A lányok Neményit segítették fel, miközben szúrós szemmel néztek rám. A fiúk állandóan azt Kérdezették, hogy "Ezt, hogy?" "Ügyes vagy. Hogy hogy megtetted?" Meg ilyenek. Nem válaszoltam, csak be mentem.Le ültem a helyemre.Majd el kezdtem a zene lejátszómat nyomkodni. Miközben mentek a terembe.
Végig zenét hallgattam aztán csangőkor felálltam és elindultam a büfébe.Vettem egy citromos minyont, egy barackos ice tea-t, majd miután kifizettem, ezekkel indultam vissza a teremhez.De a mosdók előtt a szekrényeknél elbújtam mert egy beszélgetésnek voltam tanuja.
- Anya megmondta, hogy rossz hatással van rád és tudom, hogy hazudik.- hallottam Levi hangját.
- De nem érted csak úgy leütötte Arnoldot, ő megmondta, hogy a zenészek egoisták, csak magukkal foglalkoznak és azt hiszik mindenkinél jobbak. - akadt ki Zoé.
- Ő nem zenész! És az, hogy mit mond a köcsög Neményi az hazugság! Anyuék megmondták! - ordított vele Levi - Ismerd meg és megtudod. - mondta már nyugodtabban.
- Tudod, hogy nem merem megismerni! - szólt rá, majd elrohandt. Mikor halottam Levi lépteit távolodni bementem a terembe.Ezután az órák elrepültek és szünetekben sem mentem a többiek közelébe. Mikor vége volt a sulinak kimentünk az iskola elé. Mindenkitől elköszöntem és lepacsiztam. Amikor Levivel kezet fogtam a kezébe nyomtam egy papírt amin a számom volt.Majd elindultam haza.Mikor hazaértem ledobtam a táskám és kivettem a deszkámat a szobámból, és elindultam felfedezni a környéket.Valami kilátónál jötöttem ki ahol leültem a padra.A következő pillanatban csörgött a telefonom. Azt hittem Levi lesz de nem. Körte volt.- Kölyök hol a francba vagy már egy órája itt kéne lenned!- üvöltött rám.
Itt végiggondoltam a napomat és a sírógörcs kerülgetett.(igen a fiúk is szoktak sírni...)
- Ömmm ezentúl inkább otthon maradnék. - vékonyodott el a hangom.
- Kölyök mi a franc bajod van?? - kérdezte ingerülten.Ekkor minden kifakadt belőlem elmondtam az egész napot, hogy mit hallottam, Zoé, de nem is igazán érdekel mert csak a zenét szeretem igazán. Amikor befejeztem egy könnycsépp gördült le az arcomon.
- Maradj ahol vagy elmegyek érted! - mondta megnyugtatóan.
10 percet vártam mikor  megérkezett Körte.
- Beszállás!! - kiáltott az autóból.Bemásztam a kocsiba, majd haza mentünk. Az út szótlanul telt.Mikor odaértünk kinéztem az ablakon. Nem otthon voltunk.
-Hol vagyunk?-Törtem meg a csendet.
- Ez a Körte Records. Sokat voltál itt 4 éves korodig aztán elköltöztetek! - sóhajtotta.
-Tényleg?-Érdeklődtem, mert Anyáék erről eddig nem beszéltek.
-Most mondtam - mondta mosolyogva.- Most ideje frissíteni ezért vagy itt! - közölte.
- Frissíteni? - kérdeztem vissza.
- Igen! Ez a Gyerek első lakása itt nőtt fel, itt írta a legjobb dalait gondoltam neked is segit majd.Nyomott egy kulcsot a kezembe.
- Mi?? - értetlenkedtem.
-Ez a tiéd. Bármikor jöhetsz ide amikor akarsz-Vont vállat.-Ráadásul-Emelte fel a mutató újját, hogy még nem felyezte be. - Bármikor énekelhestz itt-Vigyorgott rám-És akár írhatsz dalokat - mondta sokat sejtőn.
- Honnan tudod? - kérdeztem.
- Mikor legutóbb nálunk jártál kiesett a táskádból - mutatott fel egy papírt - a gyerek tehetségét örökölted - mosolygott rám aztán bementünk.Nagyon szép ház volt. Fehér falak, modern bútorok, és egy pár szoba.Oda mentünk az egyik ajtóhoz.
-Nos. Ebben a szobában szoktak énekelni. Régen volt már. Már nem jár ide senki. - nyitott be abba a szobába. Egy mikrofon, hangszerek, egy íróasztal és egy keverő volt ott.
-Ja. És még valami. Nem hallatszódik ki az, hogyha énekelsz, szóval nyugodtan csinálhatod bármikor.-Ki mentünk a szobából.
-Ez itt a mosdó. Gondolom tudod mit lehet itt csinálni-Nyitott be. Tovább mentünk.
-Itt van egy szoba. Itt bármikor aludhatsz, meg ilyenek. - Nyitott be a következőbe. Szürke falai voltak. Volt ott egy íróasztal, egy ruhás szekrény és egy ágy.
-Szóval ennyi lenne. Ha valami érdekel akkor majd szólj. - Mentünk ki a szobából.
-Itt maradhatok?-Kérdeztem a ház előtt.
-Persze. Ameddig csak akarsz. Ha végeztél szólj. - Szállt be a kocsijába, majd el hajtott. Én be mentem az énekes szobába egyenesen a mikrofonhoz. Gondolkodtam mit énekelhetnék. Végül a Shawn Mendestől a Mercy-t énekeltem el.Ezután haza mentem.
-Szia. Milyen volta a mai napod?-Jött oda anya.
-Öhm.. Jó.-Mondtam szűkszavúan. Nem tudhatnak arról, hogy el kezdek énekelni. Nem engedik ezt.
-Az jó-Ment vissza a konyhába. Egy sóhajtás után fel mentem a szobámba. Ledőltem az ágy rá majd a plafont kezdtem kémlelni. Egyszer csak arra leszek figyelmes hogy halkan dúdolok.Bekapcsoltam a tv-t, majd el kezdtem azt nézni. Azt veszem észre, hogy csörög a telefonom. Ránéztem a kijelzőre. Levi volt az.
-Szia. Mi az?-Vettem fel.
-Szia. Nem jössz a deszka parkba?
-Persze. Miért ne? Kik lesznek ott?-Kérdeztem
-Árpád, Márton, Gergő és Zoé. - Mondta. El húztam a számat. Nem szívesen találkoznék Zoéval. Mostmár nem mondhatom le.
-Ok 5 perc. - Tettem le.Le mentem. - Elindultam a deszka parkba. -Majd jövök. - Kiáltottam, amikor felvettem a cipőm, majd le csaptam a deszkát a földre, majd elindultam a parkba. Mint gondoltam ott voltak már mind. Oda mentem.
-Helló-Intettem nekik.
-Szia. Csoki-Köszöntek Zoé kivételével.
-Neked is szia-Mondtam unottan Zoénak.
-Ja. Szia. - Mondta ugyaln olyan unottan. El kezdtem deszkázni. Miután befelyeztem pár trükköt vissza mentem a többiekhez.
-Wow. - Mondták érdeklődve.
-Nem volt rossz. - Vont vállat Zoé.
-Legalább mutass valamit hamár itt vagy.-Mondtam szememet forgatva. Ő csak el húzta a száját.
-Ha még nem tudsz deszkázni akkor még maradj csendben.-mentem el mérgesen.
-Hová mész?-Kiáltottak utánam. Nem válaszoltam, csak hajtottam. El mentem a zenei házhoz. (megegyeztem hol van). Be mentem a zenei szobába,majd el kezdtem énekelni. (Én ezzel tudom levezetni a feszültséget). Még pár számot elénekeltem, majd be mentem a háló szobába. Nem akarok haza menni. Üzenetem Anyáéknak, hogy majd holnap megyek haza. Le feküdtem aludni, mivel fáradt voltam.

Reméljük tetszik. Ez így remélem jó lesz. Heti egy hosszabb rész.