My Favorite Classmate /JIKOOK/SZÜNETEL/

~4~ (+16)

Reggel szintén az ébresztőmre keltem, ami valljuk be, nem esett túl jól. Visszaraktam a telefonomat a komódra, miután kinyomtam a csengőt és próbáltam felkelni. Felálltam, és odatotyogtam a szekrényemhez,azzal a szándékkal,hogy kiválasztom a mai ruháimat. Ez szép és jó volt addig, amíg bele nem rúgtam az ágyam szélébe.

- Ó hogy a jó isten áldjon meg! - mondtam nem túl kedvesen, majd megnéztem a lábamat,hogy mit produkáltam. Hát nem kellett volna. Az egész lábfejem pirosan díszelgett, és emellett rohadtul fájt. Megmostam a lábamat, majd lekezeltem. szuperül néztem ki. A sípcsontomon egy tapasz, a lábujjamon meg egy géz kötés.

Miután felöltöztem, lementem a konyhába anyukámhoz.

- Jó reggelt! - üdvözölt egy mosoly kíséretében.

- Szia anya! - köszöntem neki.

- Mi lesz a reggeli? -érdeklődtem, ugyan is eléggé éhes lettem.

- Bibimbap.

- Ezaz! Az a kedvencem!

Kiszedtem magamnak a kellő mennyiséget, majd gyorsan elkezdtem enni, ugyan is késésben voltam. Végeztem is, majd fogat mostam, és felkaptam magamra a cuccaimat.

- Szia anya! - adtam neki egy puszit.

- Szia kicsim, délután találkozunk.

- Okés, szia! - köszöntem el, majd az ajtó felé vettem az irányt.

Kiléptem az ajtón, majd azonnal visszasiettem, ugyan is eszembe jutott hogy ma edzésem van, tehát kellene edzős cucc is. Felrohantam a szobámba, majd előszedtem a sporttáskámat, és beraktam egy fehér trikót és egy fekete rövidnadrágot.

Most már másodjára rohantam le a lépcsőn. Újból elköszöntem anyumtól, majd rohantam a buszmegállóba.

Felszálltam a buszra, és imádkoztam hogy időben beérjek. Nem lenne szerencsés, rögtön a második napomon elkésni. Nézelődtem ki az ablakon,és elgondolkoztam egy kicsit. Mi lesz ha nem fogadnak be a tánccsoportba? Mi van akkor ha ők jobbak mint én? Kérdések százai cikáztak a fejemben, amit egy ismerős hang szakított félbe.

- Szia Jimin!

Odafordultam a a hang irányába, és majdnem leszédültem a székről.

Szia Jungkook! - köszöntem vissza.

- Hogy vagy ma? - kérdezte meg tőlem.

-Nagyon is jól! - feleltem, mert nem mondhattam azt hogy azért mert éppen életem szerelmével beszélgetek.

- Ennek örülök, hogy hogy még nem vagy bent a suliban? - kérdezte, mire lefagytam egy kicsit mert nem akartam mondani neki hogy bebasztam a lábamat mindenhova, majd otthon hagytam az edzős cuccomat is.

- Elaludtam - feleltem egy kissé sablonos válasszal.

- Hát jól van, te tudod, na de gyere, mert szállnunk kellene.

- Persze, megyek. - siettem le a buszról, majd az iskola felé vettük az irányt.

Ahogy sétáltam Kook mellett, megcsapott a jól ismert illata. Annyira imádom! Egyszerűen Ő maga a tökéletesség. Erre szokták azt mondani hogy túl szép hogy igaz legyen.

Időközben odaértünk a sulihoz, majd ketté váltak útjaink, mert neki az iskola másik felében van a szekrénye. Odabattyogtam a szekrényemhez, ahol Taét találtam.

- Szia Tae! - ugrottam a nyakába, majd szorosan magamhoz húztam.

- Szia Jimin - mondta szipogva.