Váratlan esküvő (JM FF)

라2라

뚜기(ttuki=nyuszi. Ezt muszáj volt sorry, és most azért írtam Laura szemszögéből, mert így kezdtem el írni. :/)

Laura

Egy kb 5 perc múlva közelebb húzott magához és átkarolta derekamat. Jó érzés volt...akarom mondani...
Pár perc után nehezebbek lettek pilláim és elnyomott az álom.

___________

Mire ébredtem? Vajon mire...

Jiminen fekszem a fejem mellkasán, és... és a, déli tájéknál...valami keményet érzek...
Próbálok úgy "lenézni" hogy lássam jól érzem-e. És igen. Jiminnek feláll.

Gyorsan lemászok. Megnézem felébredt-e, de szerencsémre nem. Akaratlanul kipirulok, mire felül az eddigi alvó fiú.
-jó reggelt.-dörzsöli meg két szemét, és rám néz.-miért állsz?
Na erre mit válaszoljak?
-nézz le és megtudod.-takartam el szemeimet.
-na hát...tudom, hogy ez neked furcsa, de én...egy betegségben szenvedek.-hajtotta le fejét.
-mi vaan?!-akadtam ki. De nem tartott sokáig mert elkezdett röhögni.
-csak hülyültem.-kezdett el nevetni mint egy hülye, aki már 5 évesen elkezdett nevetni, csak azóta nem fejezte be.

Elvégeztem reggeli rutinaim, és lementem reggelizni. Anyáék, Mrs. és Mr. Park is lent voltak. Gondolom beszélgettek, miközben itták a kávéjukat.
-szia kicsim. Ma el kell mennünk, munka miatt. Így nem zavarunk titeket.-mosolyodott el. Majd egy unott fejet vágva mentem a hűtőhöz, és kivettem valami ehetőt.
Egy egyszerű szalámis kenyeret ettem, paradicsommal.
Egy kis idő múlva Jimin is lejött reggelizni. Ugyanazt ette mint én, csak annyi volt a különbség hogy ő három falatba, én meg 5 percen keresztül ettem meg.
-ma lemehetnénk a parkba sétálni. És beszélgethetünk is közben.-kacsintott rám, majd mellém jött és adott nekem egy puszit(!?).
Ha lemegyünk a parkba akkor valami mást kéne felvennem. Ugyanis elég meleg van kint.
Egy lila haspólót vettem fel, fekete farmer gatyával, ami a combomig ért.
Azért tudtam ezeket felvenni mert amikor vissza mentem Jimin szobájába, már az ágyán volt. Gondolom anya szedte ki a szekrényemből.

_____________

Amikor már lent vártam az ajtóban, végre a Lö Uraság lejött az emeletről.

Mondhatom szép itt a Park(XDakárcsak Park JiminXD).
A szél kellemesen fúj, a madarak is énekelnek, hallom ahogy a sok gyerek bömböl mert nem tépheti le a füvet.
Egy pad felé megyünk, amikor meglátok egy ismerős arcot. Ba+...az ott a volt osztálytársam...Dani! Neeeeee, mi van ha azt hiszi járunk? És Jimin kijavítja, hogy nem ő itt a menyasszonyom. Ez annyira ciki lenne.
Amikor engem is meglát erre kezd el sétálni. És köszön nekem.
-szia!
Na már csak ez hiányzott.
-szi... szia Dani.-köszöntem  vissza. De Jimin csak furcsán nézett rám...