Ülünk a gyakszis terembe, a tanár kiment nem tudom miért. Csendben voltunk, mindenki elfoglalta magát. Bejött egy nő, olyan középkorú lehetett. Állt, nézett ránk, majd a tanári asztalhoz lépkedett. Rá se néztünk, gondoltuk elintézi és kimegy. Persze nem ez volt, fogta a vezetékes telefont és felhívta a tanárunkat. Csak ennyit hallunk:
- Kérem jöjjön fel, mert ezek a gyerekek neveletlenek, nem bírnak köszönni se, az egyik elkezdett énekelni, a másik pofátlan. Nem értem miért nem tudják őket megnevelni a szüleik.
- Köszönjük ezeket a dicsérő szavakat! - állt vigyázba osztálytársam. A nő tovább panaszkodott, majd kiviharzott, néztünk utána nagy szemekkel és elröhögtük magunkat.
- Baszki más tanár örülne, hogy ilyen csendben várjuk ez meg panaszkodik. - mondta a másik. Szakadtunk a röhögéstől.
Osztálytársaim megjegyzése:
A nő egy suttyó paraszt volt! (Vajky)
Ráadásul a nőnek köszöntünk is ::)) hülye kurva ( @ItsYaAoiBoi )
Éppen azon filozofáltunk, hogy mennyire el van rontva ez az iskolai rendszer amikor ez a perszona betette lábát a barna ajtón. Meglepődve néztem rá reakció nélkül. Erre jó barátom Vajk ràköszönt. Ekkor észméltem rá hogy ő az igazgató. (Vajk amúgy szingli szóval vegyétek fel!) Erre habozás nélkül ráköszöntem "jó napot!. " Erre flegma tekintettel nézett ránk majd odasétált a tanári asztalhoz és felhívta tanárunkat. Miután megbeszélték ügyeiket hamis vádakkal illetett benünket miszerint énekeltünk és tiszteletlenek voltunk. Erre egy ironikus köszönöm volt a válaszom majd kiment. (Dr. Futó Máté)
