BTS oneshots [yaoi]

Two Coffee (Reményt adott 2.)

Tae pov.

16 éve haltak meg. Kerek 16 éve. A fiúkra mi vigyáztunk. Iskolába járnak, számítógépes játékokkal játszanak, és minden olyasmit csinálnak amit az ilyen korú gyerekek szoktak. Hát, tudom, nem szabadna, de nem tehetek róla. Felizgulok a srácokra. Zack és Dylan. Jimin seggét örökölték. Gyönyörű arc, tökéletes bőrszín, sötétbarna már-már fekete szemek, sötét színű haj. Telt ajkak, olyan csókolni való. A kerek gömbök, ami hátuk alatt helyezkedik el, hol máshol lennének, jó hogy nem a hátuk közepén baszki. Vékony, szálkás testalkat. Miért ilyen fiatalok? Miért vannak ketten? Nem igaz... Ma elmegyek egy bárba és felszedek valami kurvát. Vajon elmúlik ez az érzés?

13.00

A fiúk most értek haza. Felmentek szobájukba, majd elkezdtek tanulni. Jin a konyhában ügyködött. Sushit csinál, ha jól tudom. Ma úgy tábláztam be magam, hogy 21.00-kor a bárba megyek. Az előtt nincs időm. 1 óra múlva el kell mennem dolgozni. Egy kávézóban dolgozom jelenleg. A főnökömnek van egy fia, és hát volt pár együtt töltött éjszakánk. Ő ajánlotta az apja vállalkozását. Lehet össze kéne hozni egy találkozót vele. Akkor lehet nem megyek a bárba.

EGY ÓRA ELTELTÉVEL

Már 5 perce bent vagyok a kávézóban. Unom mint a picsa. Nem történik semmi érdekes. Nincsenek vásárlók. Ekkor megszólalt a kis csengő, ami jelzi, hogyha jött vendég. Oda kaptam tekintetem, és nem várt személyek jöttek be rajta. Zack, Dylan és két ismeretlen csávesz. Kézen fogva... Neeem... Komolyan pasijuk van? Miért nem mondták el? Vagy csak én nem tudok az egészről? Leültek egy asztalhoz, majd oda mentem hozzájuk, hogy felvegyem a rendelésük.

- Sziasztok fiúk! Mit hozhatok? - szólítottam meg őket.

- Taehyung? - mondták szinkronba?

- Ki? - nézett rá a szőke hajú és kék szemű fiú Zackre.

- Ő az egyik nevelőnk.

- Ő és a többi srác nevelt fel minket, mikor a szüleink meghaltak.

- Jó, akkor megnyugodtam. - nézett a fiú szúrósan felém.

- Jól teszed. - válaszoltam bunkón. - Szóval, mit hozhatok?

- Két latte, egy capuccino és egy americano rendel.

- Rendben, pár perc múlva kész is lesznek. - mondtam, majd hátra mentem és beizzítottam a kávégépet. El is készítettem a kért rendeléseket, és kivittem a vendégeknek. Ekkor belépet a főnök fia, Timothée.

-Szia, Timothée! - köszöntem oda neki. - Mi járatban?

- Hozzád jöttem. Beszélhetnénk négyszemközt?

- Persze, gyere, akkor menjünk hátra. - ezzel hátra mentünk és leültünk a pihenő szoba kanapéjára. - Kérsz valamit?

- Nem, köszönöm. Szóval, csak azt szeretném mondani, hogy terhes vagyok. - nézett mélyen a szemembe. Lehajtotta fejét, mivel várta kirohanásom. De nem tudtam volna Őt bántani. - Te vagy a baba apja. És hogy honnan tudom ezt ennyire biztosan? Nem voltam se előtted, se utánad senkivel sem, csak veled.

- Erre nem tudok mit mondani. De, ha bármire szükséged van szólj. Én ott leszek.

- Taehyung... Én szerelmes vagyok beléd.

- Timothée... Ez nagyon váratlanul jött. Nem mondom, hogy nem érzek irántad semmit, de nem hiszem, hogy szerelmes lennék beléd. De ez még megváltozhat. - próbáltam menteni, a menthetetlent. - Lehet, hogyha több időt töltünk el egymással, valami kialakul majd köztünk.