Vers - ha vers

A Falka

Sötét az éjszaka s csendes
Sóhaj töri meg a rendet
Közeledik. Itt van. Eljön.
Félholt farkas gurul a lejtőn

Nyakán huroknak véres a nyoma
Az orv csapdának sehol a drótja
Fekete köd lepi el az erdőt
Az Árny, mi a tetemért nyúl rettentő

Újraéled a halott, nyűszít, futna
Gyorsabb az árnyék, magát hiába vonszolja
Sűrű a csend, hirtelen minden kihalt
Ez a játszma döntheti el, ki nyeri a viadalt

Barna lény ugrik át a félholt felett
Védőn vonyít, vicsorog a hústömeg mellett
Keresi a célpontot és támad
Az árny visszariad, de a segítség fárad

Kecses feketeség libben a színre
Nagy lendülettel követi világos testvére
Csattogó fogakkal üldözik az Árnyat
Messze kergetik, vissza se vágyhat

Földön hever farkasunk élettelen teste
Három társa lihegve áll meg felette
Nyűszítve várják, megnyeri-e a harcot
Egymást segítve megoldanak mindet, most sem vall kudarcot

2018.09.19-végleges