Vers - ha vers

Vers a kecskebékáról

-Egy bioszházi margójára-

Egy szép reggelen mikor felkeltem
Váratlanul kecskebékalányként ébredtem
Tolólábbal esetlenül járkáltam
Ugrólábbal szörnyűeket taknyáltam Pigmentált bőröm is egyszer majd elhagytam
Könnyebb lenne cipelni ha  izmaimhoz rendesen tapadna
Mikor ragacsos nyelvemmel lédús  légyre lestem
Egyszerre forgattam a fejem és a testem
Hiába próbáltam a fűzfára felmászni
Felsértettem bőröm a hámréteggel, az irhán át, a bőraljáig
Vékony zsírszövetem, mely fűt a hideg tóban
Apró lyukacsos lett az eséstől, igaz csak nyomokban
Bár egy ugrás közben rázuhantam egy kőre
Bordáim csökevényesek, így egy sincsen eltörve
Hátránya is van a mellkas hiányának
Törzsizomzatom használom rekeszizom-pótlásnak.
Redőzött, zsákszerű tüdőmbe
A levegő diffuzióval áramlik be
Öt ujjú végtagomon simán megszámolom
Hogy hány részből áll az előbéli szakaszom
Szájüregem nyálkahártyával és nyálmiriggyel borított
Az evolúció már bélbolyhokkal is gazdagított
Háromüregű szívemben áramlik a szeretet
Többekközt a jobb pitvarba érkező kevert vér mellett
Két vérkörrel rendelkezek
Aortám szívből jön, kétfelé vezet
Idétlen tudom, de szemem belégzésnél kigúvad
És kilégzésnél nyílik hatalmasra orrlyukam
Ősveséimet életem végéig megőrzöm
Belőlem ki ezer légyért se műtöd
Kedvenc évszakom a tavasz
Ilyenkor minden békasrác igen ravasz
Ha csak nem figyelsz egy pillanatra
Petéidet bármilyen suttyó varangy kimasszírozhatja
De ha egyszer rátalálsz a békaszerelemre 
A külső megtermékenyítés a békaúrfi tisztje
Hasoldali szíved majd hatalmasat dobban
Mikor az apró ebihalak, pici kopoltyúval a nyálkacsomóból farkukkal kiúsznak
Pár hónap alatt felcseperednek, átalakulnak
Vízi életről szárazföldire váltanak
Bölcsőjükbe párzani vissza-visszajárnak
Így lesznek részei az élet körforgásának

11.14 0:00