6.

28 1 0
                                    

Én ateistának titulálom magam, mégis...
Isten színe elé álltam és tőle vártam választ
Hitetlen létemre az égi embertől kértem, reméltem
Olyan mintha a hold gyermeke ként
A napot áldanád
Szörnyű...
Szégyen teljes...
Mégis ő meghallgatta imáimat
És teljesítette kivánságaimat.
Csupán egy dolgot kértem,
Hogy ne kelljen ebben a testben élnem

A keresztény templom hatalmas kapuján belépve
A kétely helyett a határozottság fogadott.
Őszesnek tűnő, hosszú hajam lófarokban ütközött tarkómnak, minden egyes lépésemnél
Orrom jobb oldalában egy fekete karika csillant meg a beszűrődő alkony fényében és
A szám bal alsó sarkában, ahhoz hasonló karkika díszelgett
Füleimben 2 ezüst gyűrűs bolygó logott és a bal felső részét egy ezüst karika bonyolította
Szén fekete hosszú ujjú ingben, térdig érő hasonló fekete szoknyában, a jól ismert ezüst gyűrűvel
A bal kisujjamon és az ismerős vörös szemű sárkánnyal a nyakamban
Lépdeltem előre, s minden lépésemet, melyet a fekete, fűzős magassarkú csizmámban tettem meg, egy-egy koppanás kísérte,
S így álltam isten elé.

Nem tudom, hogy ez így nekem hogy jött, de remélem azért valakinek tetszik.
😙😚

A Kávét Csak FeketénTahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon