Tell me you love me / Demi L. Fanfiction /

We'll be a dream

Jo

Alig hiszem el, hogy Demivel fogok együtt vacsizni. Konkrétan valóravált álom! Apáméknak elmesélem kifekszenek! 

Nem is tudom mit vegyek fel, nem szoktam ilyeneken filozofálni, de most muszáj DEMIről van szó. Muszáj normálisan kinéznem! 

Behullámosítottam a hajamat, és teljesen friss sminket teszek fel. Csinálok egy kicsi tusvonalat. Kihúzom a szemöldököm, szempilla és egy burgundi vörös rúzs,amit dörzspapírral se tudnék levakarni. 

Felveszek egy fekete-fehér csipkemintás ruhát, mellé egy fekete converset elvégre, önmagamat kéne adnom valamilyen szinten. 

Lemegyek a telefonomat nézve. Csinálok pár képet, kiteszem instára az egyiket és várok. Leülök, rendelek egy koktélt. Mögülem megszólal az ismerős hang. 

- Az én számlámhoz írják! 

Hátrafordulok és eláll a szavam. Egy világos ruha van rajta. A derekán egy fekete öv és a váll részán szintén egy fekete vonal,a válla meztelen. A lábai egy fekete szandiban díszelegnek. Felállok, majdnem elesek, de megfog a testőre. Rám mosolyog és felsegít. 

- Ilyen sokkoló hatással lennék rád? - vigyorog rám Demi. 

Vörösen bólintok alig láthatóan, majd leülök. Ő is rendel , majd beszélgetni kezdünk. Egész este, beszélgetünk, azért iszogatunk is. A testőrök elmennek és mi Demivel később megyünk . A cipőket levettük és nevetünk, egészen hangosan. Dülöngélünk egy kicsit de a végén megállunk az ajtajában. 

- Tetszett ez a mai este... - mondja mosolyogva. A szemeibe nézve éppen elolvadok.

- Nekem is...

- Figyelj azon tanakodtam, hogy... Mi lenne ha velem jönnél így Európában turnézni? Elég jól zongorázol és nekem a zongoristám sajnos nem tudott eljönni... Így nekem is könnyebb lenne és meg is ismerhetnénk egymást jobban. - néz le a kezeire, majd utána a szemeimbe. 

-Komolyan beszélsz? - tűrök pár tincset a füle mögé.

- Igen! Megfizetném, ha gondolod.

- Nem fogadnám el! -  nevetem el magam. - de szívesen megyek veled... - mosolyodok el. 

Felcsillantak a szemei és hirtelen megölelt. mosolyogva visszaölelem... Uristen mire mondtam én igent? Belefogok halni abba, hogy ő nem az enyém... 

OMG. Visszatértem? Lehet. Tudom eltűntem , nagyon sok ideig és lehet , hogy nem sokkal gyakrabban lesznek részek, de igyekezni fogok. Bejött a suli, az ihlet és kedvhiány. Remélem azért aki olvasták/sák  még fogják. Sajnálom, remélhetőleg, a következő rész hosszabb lesz, ebből és másból is. Amúgy terveztem elkezdeni egy újabbat, de az a sztori még nem tart ott, hogy kitegyem <3 Love yaaa <3 

-J