Egy éjszaka. Egy szálloda. 2 férfi. És én.
Éjszakai asszisztensnek jelentkeztem a Royal Szállodába, de nem tudtam, hogy ez az állás többet jelent egy puszta titkárnői szerepnél.
FIGYELEM!: 18+ részeket tartalmaz. Mindenki a saját felelősségére olvas...
Felnéztem és egy kicsike kis pír sem volt észlelhetõ az arcán, az enyémen viszont annál több. Szólásra nyitottam a számat, de elcsöndesített egy csókkal. Ez még gyengédebb volt, mint az elõzõ.
Lábaim maguktól mozogtak és Mark csípõje köré fonták magukat. Õ erre lejjebb támaszkodva tovább kényeztetett csókokkal, de éreztem keményedését a lábaim közt. Nem tett semmit velem, csakis a számra koncentrált.
-Mr.Westbrook.. - suttogtam, mikor ajkaink szétváltak másodpercekre.
-Nem megmondtuk, hogy a keresztneveinket használd? - tenyerét rárakta jobb mellemre és a mellbimbómba csípett.
Felnyögtem, majd elnézést kértem és reménykedtem, hogy befejezi.
-Sajnálom, Mark. - 'Ha nem fejezi be, nem fogom tudni visszafogni magam.'
-Na, így már jobb. - mosolyogva felnézett, majd fejét ledöntve, szájába vette a már "használt" mellemet.
-M-mark..? - dadogva próbáltam lenézni rá, de csak a feje búbját láttam, amin a korai napsugarak megvilágították sötétbarna hajtincseit.
Engedtem a kényeztetésnek és csak egyszer-egyszer hagyta el a számat pár gyenge nyögés. 'Elélvezek!'
Amint megéreztem, hogy valami készülõdik odalent, a gyönyör végigfutott az egész testemen, majd szabadjára engedtem a már reggel óta visszatartott nedvemet.
-Te aztán tudsz, csajszi. - nevetve megpaskolta a combomat, majd az ágy szélére ült.
Egy perc néma csönd után vettem a bátorságot, hogy párbeszédet kezdjek vele.
-Megtudnád mondani, hol vannak a tegnap este hordott ruháim? - a takarót a mellkasom elé tartottam, habár már nem volt mit takargatni.
-Fürdõszoba, az ágy mögötti elsõ ajtó. - nem is nézett rám, csak bámulta a padlót. Felpattantam és a takarót magam köré csavarva benyitottam a fürdõbe, és szerencsére tényleg ott voltak a ruháim. Felvettem a blúzomat és szoknyámat, aztán kisétáltam, vissza az ágyhoz.
-Szóval.. Mark... szeretnél reggelizni? - eldöntöttem a fejemet és kis mosollyal figyelmet a válaszra.
-Nem lehet. -sóhajtozott- Már csak 2 percem van, de te reggelizz meg nyugodtan. -felállt, majd felöltözött és az ajtó felé vette az irányt. Utána szaladtam és belemarkoltam az öltönye ujjába.
-Várj egy percet! És én itt mit csináljak? Mikor jöttök vissza? Egyáltalán elhagyhatom ezt a lakosztályt? - a kérdések csak úgy ömlöttek ki a számból, fogalmam sem volt arról, hogy mit kéne tennem.
-Amikor végzek a munkával, sietek vissza, ígérem. Addig is -rápillantott karórájára- Nathant megkérheted arra, hogy vigyen körül a városban. Na de nekem most mennem kell, légy jó.
Felém fordult, majd a kezét a derekamra rakta és hirtelen egy mély csókba húzott. Elolvadtam ettõl a mozdulattól. Egyszerre volt szexi és romantikus. Pár másodperccel késõbb már a folyosón sétált a lift felé, én pedig az ajtóban állva a formás fenekét figyeltem. 'Hiányozni fogsz, Mark.'
El sem hiszem, hogy erre gondoltam. Gyorsan elhesegettem ezt a nyálas szöveget, amit a fõnökömnek szántam, majd behúzva magam mögött az ajtót, elindultam a földszintre.
...
Pár óra kérdezgetés után végre megtudtam a szobalányoktól, merre is találhatom Nathan irodáját. Bekopogtam, de semmi válasz nem érkezett, ezért benyitottam és egy hatalmas irodában találtam magamat. A szoba közepén fekete bõrfotelek és egy dohányzóasztal, rajta szépen elrendezve pár pohár és pálinka. Tovább sétáltam az ablak felé, míg el nem értem az asztalt. Fekete volt az is, mint majdnem minden. Egy magányos cetli volt a közepén hagyva:
"Nathan: 176-06710-911"
Elõvettem a telefonomat a kis ridikülömbõl és bepötyögtem ezt a számot, majd tárcsáztam.
-Tessék? - egy mély férfihang. 'Nathan.'
-Ömm.. itt Sophie beszél. Mr.Black, Ön az? - reménykedtem benne, hogy megérzéseim jók lesznek. Egy sóhajt hallottam a telefonba.
-Késett. Már 7 perce várom a földszinten, a bejáratnál. Itt találkozunk. - mielõtt bármit is mondhattam volna, lerakta a telefont. Nem volt mit tennem, követtem az utasításait, és mikor megérkeztem, egy szürke öltönyben várt. 'Átöltözött. Jól áll neki ez a szín.'
Odasétáltam, õ pedig erre kiindult, egyenesen egy nagy, fekete BMW terepjáróhoz. 'Nem is csodálkozom már. A szerzõdés után már semmin sem.' Kinyitotta elõttem az ajtót, majd beültem. Õ is beszállt és vezetni kezdett.
-Megtudhatnám, most hova megyünk? - kinézve az ablakon próbáltam rájönni, de nem ismertem a környéket, nem rég költöztem ide a "munka" miatt.
-Reggelizni és ruhát venni. Ha nálunk dolgozol, valami elegánsabb kell. Na meg persze -felém fordította a fejét és kacsintott- valami tüzesebb.
Rákvörösen süppedtem bele az ülésembe, amíg meg nem érkeztünk. Kiszálltunk és egy elegáns étteremben eszméltem fel arra, hogy a fõnökömmel a közös reggelinket várjuk, hogy elkészüljön.
Kihozták a tojásrántottákat, csöndben elfogyasztottunk minden, majd a kezemet megfogva kivezetett, miután fizetett.
-Egész reggel erre vártam. - boldognak tûnt. Beléptünk egy üzletbe, majd egy csettintés kíséretében, Nathan az eladókat maga köré gyûjtötte.
-Elõkészültek?
-Igen, uram. - meghajtotta fejét egy középidõs eladó.
-Nagyszerû. Gyere velem. - megint kézen ragadott és egészen a próbafülkéig meg sem állt.
A próbafülke inkább egy "próbaszobának" tûnt, mert egy hatalmas vörös bõrkanapé terült szét a szoba közepén. Vele szemben pedig egy egész falnyi tükör nagyobbította ki a teret. Amíg én bámészkodtam, az eladók távoztak, egy tucatnyi ruhát hagyva hátra. 'Milyen gyönyörûek!'
Olvadoztam a ruhákat látva, még soha nem láttam ilyesmit, talán csak a filmekben. Miután befejeztem a nyáladzást, körbefordultam, de sehol nem találtam egy próbafülkét. Mármint egy rendes próbafülkét, ami függönnyel van elválasztva.
-Mr.Black? - megtaláltam Nathant a kanapé közepén ülve, a nyakkendõjét már ki is engedte.
-Nathan. Kettesben vagyunk.
-Sajnálom. Akkor Nathan, hol tudom felpróbálni ezeket a ruhákat? - önelégülten mosolyogni kezdett, majd a kanapén egy gombot megnyomott.
A világítás elsötétült, csak egy reflektorfény világított a hatalmas tükör elé.
-Hát ott.
'Hogy tessék? Elõtte?! És nincs függöny?'
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Úristeeen, ugye tudjátok ez mit jelent?
Mi a kedvenc színetek? Írjátok meg kommentbe és csillagozzátok a sztorit, ha tetszett eddig ❤
Kinek jöhet a folytatás?
+ Ha unatkoztok, akkor olvassatok bele a többi könyvembe is :) Na de persze nem kötelező
