A bukott démon- SZÜNETEL

1990.máj.11

Ma beszéltem Anyával, telefonon. A hangja, ugyan olyan energikus és fiatalos mint volt. Fél órán át társalogtunk. Megkérdeztem tőle amiket akartam! Pl. Mint megtudtam, szakított a Kaszással, úgy 7 éve, és azóta Henrikkel él együtt, aki (mi meglepő) démon. Csak a régi életéről 10 percet mesélt, mert állandóan kérdeztem, ő meg ugye lelkes lett attól, hogy érdekel engem a múltja, szóval annyit beszélt, amennyit nagyon ritkán szokott, mivel általában nem túl bőbeszédű... Utánna, ő kérdezett tőlem. Még nem mertem említeni Nesztát, mert még nem ismerem elég régóta, meg minek beszéljek neki róla... Mondjuk az anyám, szóval beszélhetnék neki, de nem akarok! Aztán vegyesen mindenféléről dumcsiztunk...
Reggel megint jött Neszta! Megint odaült hozzám! Lényegében ugyan úgy volt felöltözve, mint tegnap... Sárga kabát, piros svájci sapka, kék sál, fekete csizma. A sminkje is ugyan olyan volt. Ma, viszont egy fekete, hosszú ujjú, testhezálló, csipkés felső volt rajta, ettől mégjobban látszott, hogy mennyire vékony. Amúgy olyan volt egészen pontosan, hogy fekete nyúlós anyag volt tele fekete csipke szerű mittudén mikkel, a dekoltázsa egészen mély volt, a háta pedig úgy háromnegyedig kivágott, és fekete szalaggal ,,összefűzött"... A farmere ugyan az volt, mint tegnap.
Ma is a szememet fürkészte. A családunkról dumáltunk. Mondtam neki, hogy árvaházban éltem, meg ilyesmik. Anyát nem akartam említeni, mert félek, hogy elriasztja az igazi származásom... Ő elmondta, hogy nem emlékszik 5 éves kora előtt semmire, csak arra, hogy nevelő szülei vannak/voltak, akik úgy szeretik, mintha a saját lányuk lenne... Mennyivel jobb neki... Szeretetben nőtt fel, amíg én, a felküldésem után, utálatos nőkkel, és bunkó paraszt gyerekekkel voltam körülvéve... Mondjuk, volt két tök jó haverom... Azóta is a legjobb barátok vagyunk...
Számot is cseréltünk! Ő kérte el az enyémet, mert én nem értek a csajozáshoz, és nem akartam prosztó lenni...

Amúgy Anya a fél óra alatt, úgy 5ször mondta, hogy mennyire hiányzom, meg hogy mennyire szeret... Ők is hiányoznak nekem... Az anya-figura, és a rendes apa-karakter, (mert azért a Kaszás nem a legjobb apa a világon...) akik olyan régen nincsenek az életemben. Egyszerűen, újra érzem, hogy nekem ott a helyem, lent! Mondjuk Neszta nélkül... Neszta nélkül nem lenne egy nő, aki gondoskodik rólam, aki szeret, akivel lehet rendesen beszélgetni... Na jó, Anya, de az mégsem olyan lássuk be!

Nemsokára kezdődik a vizsgaidőszakom... Jeeee... Kicsattanok az örömtöl... Nesztának is nemsokára kezdődik... Ő grafikusnak tanul, ezéet nem tudom elképzelni, milyen neki egy vizsga... Talán le kell rajzolni valamit... Majd megkérdezem...