Fordulópont

429 22 0
                                    

Mámor töltötte el minden porcikámat. Hogy lehet valaki ennyire édes? Hirtelen megfordult bennem az is, hogy csak meg akar fektetetni, de el is hessegettem a gondolatot magamtól, mindig félek. Most élni akarok, és meg is teszem! Maximum pofára esek, és?! Felállok és tovább megyek, ezekből fogok tanulni, a sors úgy is beteljesedik.

lökést éreztem, és hopp, már a vízben is voltam, ruhástól, táskástól, mindenestől. Tomi is a vízben landolt, ezért valószínűleg nem ő lökött bele viccből. Egy lány ordított velem és vele.

-Te anyaszégyenítő, ****,**** állat!-hisztizett egy számomra ismeretlen lány,de tomi arcát elnézva, ő igazán jól ismerte.

Bosszantott. Nem értettem a helyzetet, a helyzetünket. Ki ez a lány és mit akar tőlünk, de legfőképpen mit akar Tőle? Kérdőn néztem Tomira, ő pedig elfordult előlem, felállt a térdig érő vízben majd elsétált. Ott hagyott vizesen, egy fesztivál közepén részeg emberek között, és elment azzal a másik lánnyal. Sokkot kaptam. Sírni sem volt erőm. Másodpercek töredéke alatt megölt. Megölte a lelkem. Rémisztő látványt nyújthattam, mert egy lány odajött, hogy segítséget nyújtson, de én csak arrébb löktem szegényt, felálltam és kisétáltam a tóból. Kisétáltam, igen ez a legmegfelelőbb szó.  Akkor, és ott kisétáltam mindenből. A szerelemből, a bulikból, a zenéből, a társadalomból, egyszóval az életből.

A sors, vagy esetleg egy véletlen?!Where stories live. Discover now