1 rész

1.2K 35 2
                                    

Sziasztok meghoztam az első részt 😃😃😃 remélem tetszeni fog, 😚😚
  MIN YOONGIE

  Jól éltem , lehet ,hogy nem voltam valami jó álláspontú a dolgokban  , de mindent megtettem , hogy ne a város szélére rakják ki a fejem , mint valami dísz tárgyat  , mert 2045- be már senki se nézz senkit semminek mindenki saját magát és a családját menti a tisztogatókról  akik végig járják a fél Szöult újabb és újabb   18 ezüst kártyát   keresgélnek ameddig meg nem lesz az a ezüst kártyák , ha kell körbe forgatják az egész házat  azért a tetves ezüst kártyáért , és ha nem találnak  akkor föl égetik a házat családostul mindenestül   , de az a 18 ezüst kártya minimum egy hónapos keresete egy egész családnak , de a bárók nem tágítanak ,  vagy kurva leszel , ami egy jó fizető állást nyer neked ,de egy olyan egy mocskos egy munka , hogy én nem tudom elképzelni , hogy valaki így nyugodtan tudd lefeküdni aludni , hogy ötször erőszakosan meg dugják és pépé verik a arcát azt mondogatva , hogy :ribanc?! Büdös kurva , csak dugásra vagy jó?! senkinek sem kellesz! , csak egy kis hímkurva vagy?! , még a családod is eldobott nem veszed észre ?Ezek a szavakra  csak megráztam a fejem aminek köszönhetően a szekrény ajtóban bevertem  a fejem fel szisszenve  nyúlok a sértett területre  , majd lassan simogatni , masszírozni kezdem, hogy a fájdalom csillapuljon ,  és ez a fájdalom semmit amit a namjoon átélt a gyárban  a gyár az egy nagyon kemény hely  , ahol percenként viszik ki - be  az embereket , de  csak holtan juthatsz ki magából a gyárból  oda csak árvákat visznek oda nagy részben , vagy azokat akik nem fizették be teljesen a 18 ezüst kártyát , de oda csak akkor visznek be ha 1 ezüst kártyád hiányzik , de ha több akkor az vár rád , ami egy tűzi fára akit a gyúló kemencében fognak dobni , pár másodpercen belül    ott csak a nagy  bengák  élik túl a a fizikai munkát   aki még nem bírja azt különféle módokkal kényszerítik , hogy bizony dolgozzon  vagy különben 2- szer súlyosabb büntetést kap  , de remélem namjoon jól van , hisz egy nagyon erős emberről beszélünk  , mint fizikailag mint szellemileg  namjoont kis pólyás baba koromtól ismerem  őt  még mindig emlékszem amikor, átjött hozzánk játszani  , amikor a szüleim a bárók egyikénél dolgoztak anyukám a konyhán apa pedig a kertben dolgozott. , és mivel ő volt az idősebb 2 évvel   így könnyen tudott rám vigyázni és közben játszani a kedvenc játékunk a fogócska  volt élveztem futni olyan érzést keltett bennem mintha szabad lennék   , és nincsenek bilincselték amik lerántanának a földre  és elvegyék a maradék reményemet , de minden megváltozott amikor namjoon nem jött át hozzánk azon a szombaton  , és mivel a szüleim és én is tudtam , hogy namjoon általában késni szokott  egy kicsit ezért nem aggódtam , és csak vártam csak vártam , de még mindig nem jött , gondoltam , hogy  valami dolga lehet és ezért késik még mindig , de nem estem kétségbe  addig addig vártam még elnyomott az álom  és csak arra keltem fel , hogy  kivágódik a bejárati ajtó és egy koszos megégett namjoont találtam magam szembe  aki rémült könnybe  lábadt  szemeit rám emelte majd  próbált megszólalni  , én csak lefagy a néztem őt , ahogy próbálja elmondani  a dolgot ami miatt ez történt  vele , de ő még mindig nyitott szájjal próbált megszólalni , de semmi  nem jött ki az ajkain
Namjoonie? Mi a baj? Miét sírsz ?-kérdeztem közelebb lépve hozzá , de ő csak hozzám sétált eléggé lassan párszor majdnem elesett , de konkrétan nekem esett és átölelt  csak annyit vettem észre , hogy  sírt és sírt próbált mondani  valamit nekem de csak motyogott  , én meg csak nyugtatva bátortalanul  próbáltam meg simogatni a hátát -namjoonie nyugodj meg jó?  -simogattam a  hátát  közbe apró köröket rajzolva rá az akkor még apró ujjaimmal- nem lesz semmi baj jó?-suttogtam a fülébe  és még biztatóan simogattam a hátát tovább , egy idő után a halk egyenletes  szuszogásra kaptam fel a fejem .. elaludt ..... Nehezen , de sikerült a  az egyik kopott bőrből készült  fotelhez , majd óvatosan belefektetem a kopott anyag egy picit nyöszörögve  fogadta  namjoonie súlyát  , majd  nagy szusszanással folyatta tovább a  nyugodt alvást , én meg csak mellé ülve nézegettem pár percig amíg nyugodtan szuszogásba pihegett amit én csak egy pici mosollyal díjaztam , majd pár perc múlva én is elbóbiskoltam mellette  , majd kiabálásra ébredtem , alig nyitottam  ki a szemem egy kéz felemelt és futni kezdett velem , mire elkezdtem  ébredezni és egy  remegő namjoon karjai ......... Tűz ....... Elfogják namjoont .. és engem valakik elvisznek  .......és édesanyám riadt arca fogadott nem tudom , hogy mi történhetett azok után miután eladtam namjoon mellett , de már mindegy aztán a nap után miután felébredtem , akkor mesélte el anyám , hogy a gyárba vitték , mivel a szüleit  "megbüntetették" amiért nem fizették be az ezüst kártyákat , és én persze nem fitogtattam ,persze  egy idő után  rá jöttem , hogy a namjoonie szüleit élve elégették a házzal együtt , ami nagyon megrázott és sajnáltam , hogy nem lehettek namjoon mellett és bátorítani  , hogy nem lesz semmi baj és , hogy én itt vagyok neki , de sajnos a gyárba csak egy évbe egyszer szabad  látogatni , és akkor is egy üvegen keresztül láthatom az arcát , ami még nagyobb elhidegülést okoz közöttünk , de minden egyes évben megpróbáltam neki kedveskedni ami néha - néha egy egy mosolyt is csak az arcára az az arc olyan gyerekes és emlékeztet a régi namjooniera - a régi emlékeket egy mosoly húzódik végig az arcom és az ablakon ki vettem tekintetem a napsütés is a boldog pillanatokat idézi meg bennem  
, De ekkor kopogtattak....mivel nem volt itthon senki a szüleim általában a bárók egyikénél dolgozzák el a nap háromnegyedét ezért rám marad a főzés a takarítás és a házimunka , suliba is csak a bárók gyerekei járhatnak , vagy rokonaiknak gyerekei ,én meg annak örülhetek , ha megtanultam írni olvasni számolni , ,de a kopogások egyre erősödtek   ..  ..leszarva a bejárati ajtó árát, épségét én meg nagyot nyelve közeledtem a ajtó felé , majd óvatosan ki nyitottam  résnyire , de nem éppen egy jó dolog fogadott az ajtón ellőtt
Mit ker...esel .i.it?- kérdeztem remegve
, Ő még egy nagy vigyorral az undorító pofáján egy nagy vigyorral kuncogva megszólalt - érted jöttem cukorkám
   

nem csak egy szolga vagy  yoonkook fffOù les histoires vivent. Découvrez maintenant