Ezután Jimin-nek el kellett mennie otthonról meglátogatni szüleit Busan-ban.
Nekem egy találkám volt Tae-vel és Hoseok-kal. Egy thai étterembe mentünk pontban 6-kor. Már sötét volt, de nem zavart minket ez az egész dolog. Hisz van zseblámpánk és Hoseok-nak egy karkötője ami egyben késnek is funkcionál.
Taehyung azt mondta hogy valami fontosat kell elmondania, Jiminnel kapcsolatban. Szívem kihagyott egy ütemet amikor ezt meghallottam.- Szóval, - szólalt meg Tae- Jimin-ssi... Hát hogy is mondjam..
- Bökd már ki! - kiáltottam rá
- Jimin-sii-nek nem dobog úgy a szíve mint a kapcsolatotok elején. Megunta.-
Amint meghallottam az Igazság -ot összetörtem. Szívem tájékán mintha.. valami szorította volna. Olyan érzésem volt mintha senkim se lenne.
Mert nem is volt.
- Megértitek ha most én.. haza megyek?- kérdeztem komor, sírásra eredő hanggal.
- Ne kísérjünk haza?- ajánlotta fel Hoseok.
-Nem, nem kell. Köszi.- ezzel a mondattal kirohantam az étteremből, elindultam a park felé és ott összerogytam.- Miért, miért, miért?! Miért velem? Jimin? Nem szeretsz? Jimin hallasz?- teljesen összetörtem . Bíztam Jiminben... Bíztam.. de ő összetört. Mint mindenki. Miért nem szoktam meg? Mindig mindenki elhagy vagy megun. Haza szaladtam és széttörtem egy faragómat, abból kiszedve a pengét indultam a hálószobába.
Tetszett a Penge nyugtató érzése . Belevágtam karomba ezt “ You Lied ( Hazudtál)„ a belső fájdalmak eltűntek, a külső nem. Egyre jobban fájtak sebeim. Megbántam döntésem. Azután legjobb barátomra gondoltam
A Zene írás tesz boldoggá. Mindig azt csinálom. Vissza szaladtam a parkba. Ott lehet a legjobb inspirációt szerezni. Nem foglalkozom a külvilággal. Úgy sincs ebben a parkban egy lélek sem. Azt csinálok amit akarok. Eközben megjött a legújabb inspirációm. A szavak amik eszembe jutottak : “ Szerelem „ , “ Hanyagolás „ , “ Zongora „ , “ Az én életem „. A “ First Love „ címre jutottam. Ez így tökéletes lesz. A zene írása közben csak Jiminre tudtam gondolni. Hogy miért, azt én se tudom. Az életem része. Amikor készen lettem a dal írásával 8 óra volt. Gyorsan haza szaladtam. Kinyitottam az ajtót és átöltözködtem. Akartam még enni is valamit, de mindentől elment a kedvem. Úgy döntöttem elmegyek aludni.
Másik nap
Az iskolában sok ember észrevette a vágásokat. Szerencsére nem tudták elolvasni mit írtam oda, hiszen nem arról vagyok híres hogy szépen írok. Rákérdeztek arra is hogy miért vannak ott. Mindig az volt a válaszom hogy a “ macska „ volt az.
A tanórák lassabban teltek mint egy fényév. Valahogy kicsöngettek és elindulhattam haza. Jimin még nincs otthon. Útközben egy öreg nénike megkért hogy segítsek neki zacskókat hordani a házához. Muszály volt segítenem hiszem nincs más esély hogy ne nézzek ki bunkónak, főleg egy idősebb előtt. Egy ismeretlen körzetbe vezetett be a nő, végül elvesztem .Egy hideg éjszaka volt az egész. Este csillagokat számoltam egy közelben lévő padon. Nagyon szép volt az ég, éjjel. Amikor megnéztem a telefonom azt láttam hogy fél-kilenc elmúlt.
Másnap rávettem magam hogy valahogy haza kerüljek. Kiderült hogy nem messze van a panelomtól. Elindultam fel, kiakartam nyitni az ajtót hátha nincs bezárva. Nem volt. Jimin miatt. Haza ért.
VOUS LISEZ
Seesaw // Yoonmin // [ COMPLETED ]
Fanfiction2018. 10. 18- 2019. 1. 17 -" Már kezd unalmassá válni, deja vu érzésem van.„ -" Mintha... ez... többször előfordult volna...„ -" Ne is gondolj rám többé!„ •°•°•°•°•°•° Az unalmas libikóka játék•°•°•°•°•°•° 2018.10.22 #46 in korea 2018.10.26 #16...