Zenészélet

PART TWO

Először csak földbe gyökerezett a lábam, nem hittem el hogy tényleg itt van, teljes pompájában itt tündököl előttem (na jó, ez azért egy kicsit túlzás), majd végül leesett hogy tenni kéne valamit:

-Úúúristeeeen!-visítottam, majd Kate nyakába ugrottam. Az csak pár másodperc múlva ölelt vissza, gondolom kellett neki egy kis idő mire felfogta mi is történik körülötte.-Komoyan eljöttél? Te tényleg képes voltál eljönni? Uramatyám... de... miért is?-kérdeztem felvont szemöldökkel.

-Nem bírtam volna ki azt,hogy már nincs kivel megbeszéljem a dolgaimat, nincs akinek panaszkodjak, akiben megbízhatok, akinek őszintén elmondhatom minden problémám és aki szinten őszintén elmondja a véleményét... egyszóval: nem bírtam ki a legjobb barátnőm nélkül.

Nagy erőfeszítésbe került,hogy nehogy bőgjek, de megembereltem magam és,bár kicsit remegő hangon, de beinvitáltam a lakásba.

-Csüccs a kanapéra.-mutattam az említett tárgyra.-Na mesélj. Hol laksz?-huppantam le mellé.

-Hát tulajdonképpen részben ezért is jöttem... najó nem csak ezért, elakartam mondani azt is amit már elmodndtam,de ez is eléggé fontos dolognak számít... hát nem annyira fontosnak mint a másik, de...

Nem bírtam tovább, félbeszakítittam:

-Mikor szándékozod végre kinyögni amit akarsz?

-Hjajj, tehát: én béreltem egy háromszemélyes lakást a város központjában. És... szeretném kérdezni,hogy nem lenne-e kedved beköltözni velünk (Davevel) oda... és... khm... ez egy másik kínos téma. Mi Davevel... szóval arra gondoltunk, hogy ha már én úgy is basszusozok, ő kifejezetten jól riffezik, te pedig eszméletlen jól szólózól... tehát,nem lenne kedved egy bandát alapítani?

Nekem leesett az állam. Még soha nem gondoltam erre,hogy valaha is együttesben játszanék. De így,kimondva nem is hangzott olyan nagy baromságnak. Végül is... a repülés mellé simán fel tudnék vállalni néhány próbát,esetleg koncertet. És ki tudja?! Lehet a végén még be is jön... és gitárosként élem le az életem... húha, ez eszméletlen király! Már látom is magam, ahogy állok a színpadon és egy szupergyors szólót játszom... de áhh, ne menjek ilyen elölre.. egyenlőre még Kate itt áll velem szembe válaszra várva. Felemeltem tekintetem Katere, akin látszott,hogy nagyon kétségbe van esve,vajon mit fogok mondani.

-Hát,tudod,Kate én szeretek gitározni meg minden... és az a helyzet hogy... -itt tartottam egy rövidke hatásszünetet- NAGYON SZÍVESEN JÁTSZANÉK EGYÜTTESBEN!- kiabáltam, mire barátnőmnek a szeme kerekre tágult és hitetlenül nézett rám.
Végül elmosolyodott és együtt örültük ki magunkat :)