Ship it!

💔🔫Félreérted!(Chanbaek)🔫💔

*Baekhyun*

-Mi-miért Chanyeol...?-kérdezem döbbenten ahogy belépek szerelmem szobájába. Kár volt benyitnom. Megcsalt...megcsalt Sehunnal. De miért? Nem vagyok elég jó neki...
A smároló fiúk rámnéznek. Chanyeol tekintete fájdalmas, kétségbeesett, viszont Sehun...elégedetten bámul rám. Nem bírom elviselni ezt az arckifejezést...-Basszátok meg!!-"ordítom" mélységes csalódással és nem tudom mit csinálok. A lábaim maguktól mozognak. Odamegyek a sötétbarna, sőt már inkább feketehajú fiúhoz és lekeverek neki egy kurva nagyot. Nem tudom miért is tettem. De azt igen, hogy jólesett, mégha most fáj is a kezem és nagyon megérdemelte. Mégiscsak megcsalt.
-Sehun...nem hittem hogy ilyen olcsó ribanc vagy...Dugj fel magadnak egy kibaszott vasúti sínt te ringyó!-szidom még mindig a fiút. Hirtelen az arcomon égető könnyeket érzek...sírni kezdtem...nem értem. Miért Chanyeol? Miért törted össze a szívem? Lehet...lehet csak kihasznált...megdugott jópár alkalommal és most levált...zokogni kezdek és káromkodva elrohanok.
-Baek!!! Várj!! Kérlek! Félreérted!!!-Chenyeol még utánam kiabál párszor de nem érdekel. Csak rohanok...rohanok a messzeségbe. Rohanok Korea zűrös utcáin. Már egy ideje futok, úgysem követ. Annyira csak nem érdeklem, ha megcsalt. Lassítani kezdek, majd beülök egy kávézóba. Sehun...az a kis ribanc. Miért pont ő. Azt hittem tényleg szeret, hisz mindig ezt mondogatta...
Hazudott. Chanyeol végig hazudott nekem. Tehát egy senki vagyok neki...aki számít annak nem hazudsz...bassza meg! Ajhh. Nem tudok rá haragudni. Túlságosan bízom benne...nem tudom elhinni. Lehet, hogy megvolt az oka rá. Semmi kedvem visszatolni hozzá a képemet, de meg kell beszélnünk. Aah...megyek már.

*Sehun(az eset előtt)*

-Szia szívem!-nyitok be Chanyeol szobájába
-Öhm...szia Sehun-mondja bizonytalanul kiszemeltem-Mit szeretnél?
-Oh. Én csak gondolkoztam. Tudod...te és Baekhyun elég jóba vagytok-kezdtem bele sztorimba
-H-hogy érted?-kérdezi és egy kicsit elpirul-Mi-mi Baekkel nagyon jó barátok vagyunk, igen...
-Hahj. Kincsem. Nem vagyok hülye, oké? Vaknak is feltűnik, hogy több az mint egy sima barátság. És pont erről szeretnék beszélgetni veled. Fhuuu...Chanyeol. Én beléd vagyok esve-mondom ki a szívecskémet nyomó szavakat
-Oh...ohhhhh. Öhm...Sehun...én sajnálom. Biztos nagyon fáj, de én mást...szeretek-magyaráz a barnaszemű
-Ohh. Tudom, tudom. De már oly' régen várok ajkaid érintésére, Drágám-beszélek tiszta szívből
-Okéé...Sehun. Nekem lehet mennen kéne, mert...dolgom van-nem fog elmenekülni a karmaimból
-Tch. Nem mész te sehova-mondom komolyan, majd egy pisztolyt húzok elő-Itt maradsz. Azt hittem könnyebb dolgom lesz. Üzletet ajánlok. Már egy ideje ki akarom nyírni a kis szerelmedet, de az biztos nagyon fájna a kis szívednek-folytatom a végét gúnyosan-Tehát nem öltem meg Baekhyunt, mert kitaláltam valami jobbat. Nagyon jó kis üzlet. Teljesen megéri, ha még akarod látni Baeket. Csak meg kell csókólnod és hozzá sem érek soha a fiúhoz. Benne vagy?-fejezem be
-I-igen...-felel bátortalanul. Kezeit valamiért felemelte amikor hozzáfogtam a fegyvert
-Uuuuh. De szupi! De nyelves csók lesz!-kezd újra kitörni belőlem a lányos énem, ezzel eléggé megrontva az elöbbi, pisztolyt fogó Sehunt-Na. Akkor kezdjük!-mondom és leülök mellé az ágyára. Ajkaimat gyorsan az övéihez tapasztom, majd mozgatni kezdem. Egyeltalán nem viszonozza, úgyhogy neki fogom a fegyvert. Gondoltam, mostmár ő is mozgatja ajkait. De nem úgy néz ki, mint aki élvezi. Szemei nyitva, kifejezéstelenül, egy kissé könytől csillogva. Ajkait úgy mozgatja, mint egy robot. Baekhyunt biztos jobban csókolja. Megpróbálom átdugni nyelvem, mire készségesen kinyitja száját. Egy ideig még így megy mikor ajtónyitást hallunk. Engem nem érdekel, de Chanyeol kétségbeesetten próbál elválni, ami sajnos sikerül is. Az ajtóban Baek áll.
-Mi-miért Chanyeol...?-kérdezi remegő hangon.

*Chanyeol*

-Baek!!! Várj!! Kérlek!-kiáltok kedvesem után és rohanni kezdek. Miért kellett ebbe belemennem? Basszameg! Nem érdekel semmi, csak érjem utol. De jó! Most utál Sehun miatt...miattam. De ha igazat mondott Baehyun meghal...azt nem tudnám elviselni. Már jó ideje futok, amikor meglátom szerelmem egy kávézóban lihegni. Igazából szerintem éppen felállna székéből, úgyhogy megfofom vékonyka csuklóját, mire kishíján szívrohamot kap.
-Nyugi Baek! Csak én vagyok az-guggolok le hozzá. Mikor felnéz fekete eyelinerrel kihúzott, barna szemecskéi felcsillanak, de gyorsan le is hajtja fejét
-Chanyeol...miért? Miért pont Sehunnal? Mond, hogy félreértem, mert...mert nem tudnálak elengedni Ugye...ugye szeretsz még?-kérdezi, majd egy könycsepp esik farmernadrágjára
-Ahhj. Baekhyun...tudd meg, én mindennél jobban imádlak. Sehun...megfenyegetett. Azt mondta, hogy kinyír téged, ha nem smárolom le. Tudom baromira őrültem hangzik, de hinned kell nekem. Fegyver is van nála. Egy pisztoly, amit rámfogott. Azért csókolóztam vele, mert nem akartam, hogy bajod essen. Azt egyikünk se bírná ki...kérlek higgy nekem!-mondom elérzékenyülve az igazat, mire felnéz és könnyes szemekkel megérinti a pofona nyomát
-E-ez tényleg én voltam? Sajnálom...és hiszek neked. De ugye jól vagy? Nem bántott?-kérdezi félve, ami amúgy kicseszett aranyos és közben az arcomat fogdossa
-Menjünk vissza és...nem tudom. Csak menjünk vissza-kérlelem, mire bólint. Megfogom karját és vezetni kezdem, nem mintha nem látna, csak...öhm...könnyes a szeme? És akkor a végén nekiütközik egy...villanypóznának? Tehát hamarosan odaérünk a dormba
-Megvagy?-kérdezem a fiútól és megállok egy pillanatra. Amikor hátranézek egy édesen kuncogó Baekhyunt találok magam mögött
-Most mivan?-kezdek én is kuncogni
-Bocsi. Csak olyan cuki ahogy komolyan vezetsz vagy nem tudom-nevet tovább, mire odamegyek és megpuszilom
-Naaaaaa...ezt majd később-mondja huncutul

****

Ahogy a dormhoz érünk rohanni kezdünk Sehunék szobája felé. Benyitunk
-Sehun!-ordítok rá, mire felnéz
-Igen? Valami baj van?-kérdezi nyájasan a maknae
-Csak hogy tudd nem fogod bántani Baekhyunt!-folytatom
-Oh. Akkor miért smároltál le?-hangjában irónia és túláradó büszkeség cseng
-Mert rám fogtál egy kibaszott pisztolyt
-Hah. Mindegy. Nehogy azt hidd, hogy nem tudnám kinyírni a kis barátodat-emeli fel a hangját és újra előkerül a pisztolya. Először rám, de utána rögtön Baekre fogja-Ott maradtok ahol vagytok vagy golyót repítek Byun fejébe!!-förmed ránk, mire a világosbarna hajú fiú ijedten rezzen össze
-S-sehun. De miért? Miért teszed ezt?-kérdezi könnybelábadt szemekkel
-Mert szeretem Chanyeolt-mondja ki egyszerűen. Baekhyun előrelép egyet
-AZT MONDTAM NE MOZDULJ!!!-ordítja, mire Baek megáll
-Sehun. Nyugi. Csak hadd menjek oda hozzád. Figyelj. Én megértelek. Tudom én milyen rossz, ha nem szeretnek viszont. Biztos szenvedsz-nyugtatja a maknaet
-Ihgen-kezd el sírni, majd bólint, hogy közelebb jöhet. Baekhyun meg is teszi. Simogatni kezdi a fiú hátát
-Jólvan semmi baj. Nyugodtan. Engedd csak ki. Semmi baj-ahogy Sehun sír, Baek egy hirtelen mozdulattal kicsavarja kezéből a fegyvert és ráfogja

-Sajnálom Sehun. Komolyan sajnálom. Szerintem egyikünk sem akarta, hogy így végződjön. Chanyeol hívd a rendőrséget légyszi-megteszem, majd fegyveres támadást jelentek

****

-Huh. Ez eszelős volt-mondja megkönnyebbültem Baekhyun. Bemegyünk a házba és elkezdek forrócsokit készíteni. Miközben melegszik leülök mellé a kanapéra
-Meg tudsz bocsátani Chanyeol?-kérdezi, mire kérdően nézek rá-Tudod...meggyanúsítottalak, hogy megcsaltál Sehunnal és pofon...-nem hagyom, hogy befejezze. Ajkaimat az övéire tapasztom

*Baekhyun*

Egy ideig csak szenvedélyesen faljuk egymás ajkát, majd durvulni kezdünk. Chanyeol már a nyakamat szívogatja, amikor eltolom magamtól
-Le fog égni a forrócsoki...-mondom, mire meglepetten felkiált
-Basszus! Tényleg! De majd innen folytatjuk-kacsint egyet és megy a forró italunkért.
Egy ideje iszogatunk, mikor észreveszem magamon Chanyeol tekintetét
-Mivan?-kérdezem nevetve
-S-semmi. Csak szeretlek! És szeretek gyönyörű Baekhyunokat nézegetni-mondja, majd kuncogva megpuszil. A pusziból csók lesz, ami kezd eléggé elmélyülni. Kiveszi a kezemből a bögrét, miközben egy pillanatra se válunk el egymástól. Lerakja az asztalra, majd eldönt a kanapén. Újra elkezdi a nyakamat szívogatni. Felnyögök és kezemet a számra szorítom, mire a világ legszexibb pillantást veti rám és elégedetten elmosolyodik
-Engedd kih az angyali hangodat, Baekhyun-mondja, majd folytatja mostmár a kulcscsontom kínzását. Benyúl a pólóm alá és hideg kezeivel simogatni kezd. Le akarja venni, de megáll
-Bhiztos, hogy ezt szheretnéd-kérdezi bizonytalanul. Válaszul csak leveszem pólóját és beharapom az ajkamat. Hosszú éjszakának nézünk elébe...

Hi Sisters!
Bocsánat a késésért! Karácsonyra ígértem, ahhoz képest rengeteget késtem.
Ezt a sztorit Legjobb Barátnőmnek írtam. Love U gleebaekhyvn♡
Kellemes Ünnepeket és Boldog Új Évet Mindenkinek!!